|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 240 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-240 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Csoma Botond 2009. május 13.Miért nem kerül magyar felirat is a műemléképületekre – kérdezte Kolozsváron a május 12-én tartott tanácsülésen Sorin Apostu polgármestertől Csoma Botond tanácsos napirenden kívül. Az RMDSZ-es képviselő a polgármesternek felolvasott egy részletet a multikulturalizmusról tett nyilatkozatából, amely összeegyeztethetetlen a magyar feliratokkal kapcsolatos álláspontjával. Apostu ugyanazt válaszolta Csoma Botondnak, amit korábban az erről szóló sajtóértekezleten is elmondott: a magyar nyelv nem nemzetközi nyelv. A polgármester kifejtette: magyar nyelvű felirattal nem találkozott máshol, csak Magyarországon, ahol ez az anyanyelve a lakosságnak. Apostu hozzátette: ha a szervezet vagy egyház, amelynek a tulajdonát képezi a magyar műemlék, kifizeti a magyar nyelvű tábla elhelyezési költségeit, akkor a helyi tanácsban megvitatják a kérdést. /Jakab Judit: Feliratok magyarul – csak pénzért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2009. május 29.Pozitívan fogadja az erdélyi magyarság az összefogás hírét, ugyanakkor értetlenül állnak a választók a kormány olyan intézkedései előtt, mint például a magyar intézményvezetők tömeges leváltása – számolt be Porcsalmi Bálint, RMDSZ önkormányzati alelnöke a több hetes korteskedés tapasztalatairól. Bejelentette: június 3-án újabb nagygyűlésre kerül sor Marosvásárhelyen, az RMDSZ így kívánja kifejezni a magyar tisztségviselők eltávolítása elleni tiltakozását. A kampány kezdete óta három RMDSZ-karaván járta be Erdélyt, 320 települést jártak be. Sógor Csaba EP-képviselő, a Magyar Összefogás listájának harmadik helyezettje hangsúlyozta: a június 7-i európai parlamenti választások sikere most is azon múlik, mennyire sikerül mozgósítani a magyar szavazókat. Csoma Botond kolozsvári városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta a többnyelvű feliratokra vonatkozó tanácsi határozattervezetet. Az ehhez kapcsolódó támogató aláírások összegyűjtésére szükséges nyomtatványokat a polgármesteri hivatal azonban még mindig nem bocsátotta ki. Boros János EP-jelölt elmondta: a magyarországi fürdővárosban, Hajdúszoboszlón egyre több helyen szerepelnek román feliratok is, hiszen a városvezetők belátták, a település gazdasági érdekei ezt kívánják meg. /Pozitívan fogadják az összefogás hírét Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./2009. május 29.Élesen bírálta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Sorin Apostu kolozsvári polgármestert amiatt, hogy nem hajlandó magyar nyelvű tájékoztató feliratokkal ellátni a műemlékeket. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ-es eurohonatya primitív gondolkodásmóddal vádolta az elöljárót, akinek szerinte azt kellene figyelembe vennie, hogy a kincses városba látogató turisták túlnyomó többsége magyar. Sógor elítélte Corina Cretu nyilatkozatát is, amelyben a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője szeparatizmussal és nacionalizmussal vádolta erdélyi magyar képviselőtársait amiatt, hogy kizárólag magyarul hajlandók felszólalni Brüsszelben, románul pedig nem. A sajtótájékoztatón Csoma Botond városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta az önkormányzathoz a magyar feliratok alkalmazását célzó határozattervezetet, az aláírásgyűjtéshez viszont továbbra sem láthat hozzá a szövetség, mivel a polgármesteri hivatal még mindig nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges formanyomtatványokat. /Rostás Szabolcs: Sógor: Sorin Apostu primitív. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./2009. június 3.Újabb tüntetést szervez az RMDSZ, június 3-án, Marosvásárhelyen tiltakoznak a magyar területi intézményvezetők leváltása ellen. Május 22-én Csíkszeredában tartottak hasonló megmozdulást, több mint 15 ezren követelték a megyei hivatalok, ügynökségek magyar nemzetiségű vezetőinek tisztségükbe való visszahelyezését. A leváltási hullám elleni tiltakozásul az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Kolozs megyében hat magyar területi intézményvezető volt, közülük csupán Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes tarthatta meg vezető tisztségét. Nagy Imre, az állategészségügyi igazgatóság volt aligazgatójának menesztését követően az élelmiszerbiztonsági részleg vezetését ajánlották fel neki. A környezetvédelmi minisztérium helyi intézménye jelenleg vezető nélkül működik, vezetőjét Darabos József Attilát ugyanis menesztették. Lőrinczi Zoltán szaktanácsadóként dolgozik tovább a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vidékfejlesztési részlegén. Lőrinczi korábban az intézmény aligazgatója volt. Vákár István a Mezőgazdasági és Halászati Kifizetési Ügynökség volt aligazgatója elmondta: leváltása után szaktanácsadóként az ügynökségnél maradt. Különös helyzetben van Csoma Botond, az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) Kolozs megyei kirendeltségének igazgatója. Azért nem váltották le, mert az általa vezetett intézmény felszámolás, illetve átalakítás előtt áll. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes megőrizte tisztségét, továbbra is a befektetésekkel foglalkozik. /N. H. -D. : Intézményvezetők leváltása ellen tüntetnek ma Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 25.A közigazgatási bíróság érvénytelenítette az aranyosgyéresi helyi tanács a kétnyelvű helységnév-táblára vonatkozó határozatát. Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke szerint a bíróság rosszhiszeműen értelmezte a törvényt. A közigazgatási törvény szerint ugyanis, ha egy nemzet aránya meghaladja a 20 százalékot, akkor az illető nemzet nyelvén is ki kell írni a helység nevét – azt viszont nem mondja ki a jogszabály, hogy 20% alatt nem lehet kiírni a helység nevét a kisebbség nyelvén. /J. J. : Nem lesz Aranyosgyéresen magyar helységnévtábla. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./2009. július 10.Akár a jövő héten elkezdődhetnek a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatai – nyilatkozta László Attila kolozsvári alpolgármester. Az Országos Közbeszerzési Hatóság elutasította az egyik vesztes pályázó fellebbezését, így a városháza aláírhatja a szerződést a nyertessel, a nagyszebeni Concefával. Eközben javában zajlanak a Főtér átalakítási munkálatai. Újból régészeti ásatásokat folytatnak a téren, tervek szerint mintegy 2 méteres mélységben ásnak le a munkások, várhatóan újabb római-kori leletek kerülnek felszínre. Felemás volt a vélemény arról, hogy a restaurálást sikerül-e befejeznie a nyertesnek az idei, őszi román–magyar kormányülésig, ahogyan azt korábban szerették volna. László Attila optimistán nyilatkozott, Csoma Botond kételyeit viszont az is alátámasztja, hogy a cég 12 hónapot ajánlott a pályázatban. /Szerdán ténylegesen elkezdődhet a Mátyás-szoborcsoport restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2009. november 11.Kolozsváron november 10-én a tanácsülés elején Sorin Apostu polgármester bejátszott egy telefonbeszélgetést, amivel bizonyítani akarta, hogy meghívta a magyar tanácsosokat a Főtér átadási ünnepségére. Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos válaszában a magyar közösség sérelmének adott hangot, felszólalása vitát váltott ki az önkormányzati képviselők körében. A képviselő elmondta: a magyar szervezetek valóban kaptak meghívót a Főtér múlt szerdai átadására, ez viszont semmit sem változtat Apostu és emberei sértő hozzáállásán. Válaszában Sorin Apostu kifejtette: a magyar közösségnek jönnie kellett volna ötletekkel. Csoma Botond emlékeztetett: nemrég a polgármester elvetette a többnyelvű tájékoztató táblák elhelyezését a műemlékeken. /Jakab Judit: Vita a helyi tanácsban a kolozsvári Főtér átadásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2009. november 12.A kolozsvári helyi tanács csak a Főtér felújítására fordítandó pénzösszegről szavazott – jelentette ki az RMDSZ-es frakció nevében Csoma Botond városi tanácsos, aki egyben nem tetszését fejezte ki annak kapcsán, hogy nem tűzték a tanácsülés napirendjére a látványterv megvitatásának és elfogadásának a kérdését. /(N. -H. D.): RMDSZ: Nem szavaztak a Főtér-felújítási tervről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2009. december 16.Megdöbbenést keltett magyar berkekben az, hogy a december 15-i tanácsülésen Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos Sorin Apostu kolozsvári polgármesterhez intézett felszólalását László Attila RMDSZ-es alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke válaszolta meg. Csoma Botond a főtéri rendezvényeket kifogásolta, több katolikus hívő panaszkodott arra, hogy a Szent Mihály-templomban az esti istentiszteleten a kinti rendezvények zaja miatt alig tudták figyelemmel követni a misét. Mielőtt Apostu válaszolhatott volna, László Attila ragadta meg a szót, kifejtve: a városházának volt engedélye a katolikus egyháztól a rendezvények lebonyolítására. Kovács Sándor, római katolikus főesperes a tanácsülés után azt nyilatkozta: a városháza nem kért az egyháztól engedélyt a templom közelében zajló rendezvények lebonyolítására, de néhány napja lehalkítják a zenét a szentmise ideje alatt. Korábban az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, László Attila megyei elnök aláírásával átiratot juttatott el a polgármesteri hivatalhoz, amelyben felszólította a polgármestert, hogy vessen véget a főtéri koncerteknek. Erre az átiratra szeretett volna választ kapni Csoma Botond. A Szabadságnak adott nyilatkozatában Csoma Botond elmondta: László Attila sokszor elfelejti azt, hogy az alpolgármesteri tisztségén kívül egyben a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is. Hozzátette: úgy gondolja, hogy a PD-L és a polgármester irányába folytatott politikai szervilizmus nem vezet eredményre. /Jakab Judit: Önmagával levelezik László Attila? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Sorin Apostu polgármesternek – korábbi ígérete szerint – a mostani tanácsülésen kellett volna felolvasnia és vitára bocsátania a kolozsvári magyarság nevében a helyi RMDSZ által benyújtott, 11 pontba foglalt javaslatot, amelyek a város multikulturalitását ténylegesen láthatóvá tevő intézkedéseket és lehetséges magyar rendezvényeket tartalmazzák. A 11 pontról azonban szó sem esett, állítólag azért nem, mert annak román nyelvű szövege még nem jutott el minden tanácsoshoz. /Nem beszéltek a magyarok 11 pontjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2010. április 1.Feljelentést tett az RMDSZ az Új Jobboldal ellenFasiszta jelképek használata és magyarellenes gyűlöletkeltés miatt büntetőfeljelentést tett az ügyészségen az Új Jobboldal nevű szervezet ellen a Kolozs megyei RMDSZ. Azt is kifogásolják, hogy a rendőrség március 15-én négy magyar fiatalt állított elő, akik Nagy-Magyarország-térképeket raktak ki, a román Új Jobboldal magyarellenesnek tartott tüntetésén azonban nem avatkoztak be. Március 15-én három egyetemista lányt állítottak elő és bírságoltak meg a rendőrök, amiért a Főtéren Magyarország korabeli térképén akarták szemléltetni az 1848-as forradalom eseményeit. Az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának parancsnokát is bevitték az őrsre: ellene fasiszta jelképek használata miatt indult eljárás. Az Új Jobboldal egy nappal korábbi, autonómiaellenes tüntetésén a szélsőséges szervezet felvonulói azt kiabálták: Kovászna, Hargita: román föld. A rendőrök szerint nem igaz, hogy a román gyűlöletkeltőkkel szemben más mércét alkalmaztak. A Kolozs megyei rendőr-felügyelőség közleményben biztosította a lakosságot elfogulatlanságáról, valamint arról, hogy minden jogsértéssel szemben azonos határozottsággal lépnek fel. Az RMDSZ szerint azonban mulasztás történt: sajtófotók bizonyítják, hogy az Új Jobboldal tüntetésén egyesek horogkeresztes jelvényt viseltek. „A felvételek egyértelműen bizonyítják, hogy a Noua Dreaptă-sok a március 14-i rendezvényükön náci jelvényeket használtak. És az a véleményünk, hogy a rendőrségnek és az ügyészségnek egységes mércével kell fellépnie minden szélsőség esetén" ― mondta Csoma Botond jogász, a Kolozs Megyei RMDSZ alelnöke. Románia 2002-ben sürgősségi kormányrendelettel tiltotta be a fasiszta, idegengyűlöleti jelképek használatát. Ennek megsértése fél évtől három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. április 17.Elvi megállapodás született a magyarság 11 pontjáról – Sorin Apostu polgármestert érzékenyen érintettek egyes kérdésekTöbb mint félórás késéssel ültek a tegnap tárgyalóasztalhoz az RMDSZ-es küldöttség tagjai és Sorin Apostu polgármester, hogy megvitassák a kolozsvári magyarság nevében még tavaly november 11-én benyújtott 11 pontot. László Attila alpolgármester, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Csoma Botond alelnök és Somogyi Gyula városi tanácsos türelmesen várt, amíg a polgármester irodavezetője jelezte: megérkezett az elöljáró. A megbeszélés röpke 40 perces volt, amely után a küldöttség tagjai rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak László Attila alpolgármester irodájában. Elhangzott: átfutották a polgármesterrel a magyarság tizenegy pontját, ami tulajdonképpen tizenháromra nőtte ki magát. Megállapodtak abban, hogy a műemlékekre magyar nyelvű feliratok is kerülnek, és nemsokára elkészülnek az új, többnyelvű üdvözlőtáblák. A polgármester megbeszéli pártjával a többnyelvű helységnévtáblák ügyét. A megbeszélést követően a küldöttség tagjai rögtönzött sajtóértekezletet tartottak, amelyen László Attila elmondta: átnézték a tizenegy pontot, amely tizenhárommá nőtte ki magát. Az alpolgármester arra utalt, hogy kiegészítették az eredeti kéréseket, azt viszont nem részletezte, hogy mivel. – Vannak olyan intézkedések, amelyeket adminisztratív úton életbe lehet léptetni. Nem volt semmilyen nézeteltérés a főtéri rendezvények lebonyolításával kapcsolatban, pontosabban arról, hogy milyen jellegű rendezvényekre kerüljön itt sor – mondta. Az alpolgármester közölte, hogy a továbbiakban sikerült megállapodni Sorin Apostuval abban, hogy a homlokzatok felújítását követően mintegy 139 műemlék épületre négynyelvű tájékoztató feliratok kerüljenek. Ugyanakkor megfelelő, a magyarság számára is elfogadható üdvözlő táblák kerülnek majd ki a város be- és kijáratainál. – Nézeteltérés van, és a polgármester saját pártjával történő konzultációt kért a többnyelvű helységnévtábla ügyében. Hozzájárult viszont ahhoz, hogy ünnepekkor az autóbuszokon és trolibuszokon magyarul is megjelenjenek a jókívánságok – fogalmazott László Attila. Csoma Botond városi tanácsos arról számolt be, hogy a városvezető beleegyezett abba, hogy bizonyos rendezvényekre (például karácsonykor) magyar együtteseket is meghívjanak. Megállapodtak még abban, hogy a polgármesteri hivatal közleményeit, valamint a turisztikai tájékoztató anyagokat magyarra is lefordítják. – A helységnévtábla ügyében megemlítettem a polgármesternek az aranyosgyéresi esetet, ahol kétnyelvű felirat található a város bejáratánál és kijáratánál, holott a magyarság aránya körülbelül 8 százalékos. A helységnévtábla elhelyezéséről végleges és visszavonhatatlan bírósági határozat rendelkezik. Van tehát precedens arra, hogy kihelyezhetők többnyelvű helységnévtáblák olyan településeken, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot. Ebben az esetben a városi tanács döntése szükséges. Nem hiszem, hogy 2010-ben gondot jelentene Kolozsváron, hogy magyarul is feltüntessük a település nevét – jegyezte meg Csoma Botond. Érdekes módon László Attila nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy mi a polgármester álláspontja, milyen lépések várhatók a magyarságot sértő köztéri feliratok ügyében. – Ezt is megbeszéltük, és megállapodtunk egyfajta ütemtervben az épületeken és a szobrokon található feliratok vonatkozásában. Engedjék meg, hogy ne nyilatkozzunk arról, ezt hogyan fogjuk életbe léptetni – mondta László Attila, utalva arra, hogy a többség részéről esetleg bizonyos reakciókat kiváltható intézkedések meghozatalánál és kivitelezésénél diszkrécióra van szükség. Közölték: szó volt még a magyar utcanevekről is, pontosabban a Dsida Jenő utcanév visszaállításáról. – Beszéltük, hogy meg kell végre állapodnunk abban, milyen arányban lesznek magyar és román utcanevek a városban. Azt kértük, az utcák 20 százalékát magyar személyiségekről nevezzék el – mondták a résztvevők. Molnos Lajos városi tanácsos, az utcaneveket felügyelő bizottság tagja arról számolt be, hogy az arányokat eddig is igyekeztek betartani. – Az új utcanevekre vonatkozó döntés előtt a városháza illetékes ügyosztálya köteles lett volna egyeztetni a szakbizottsággal. Ez nem történt meg, ők a saját fejük alapján cselekedtek – mondta a helyi döntéshozó testület tagja. Kifejtették, a mostani tárgyalás alkalmával nem hozták szóba az ifjúsági szervezetek által, a március 15-i ünnepségek során felolvasott és csütörtökön nyílt levélben László Attilának továbbított 12 pont tartalmát. – Időrendi sorrendben kezeljük a dolgokat – mondta az alpolgármester. – A lényeg az, hogy egyezzenek bele abba, hogy 2010-ben és ezután a város multikulturális jellege ne csak szóban, hanem tettekben is érvényesüljön – vonta le a következtetést Somogyi Gyula városi tanácsos. A küldöttség tagjai nem közölték, mikor kerül sor még egyeztetésre Sorin Apostu polgármesterrel ez ügyben KISS OLIVÉR Szabadság (Kolozsvár) 2010. április 19.Hajlandó Apostu eleget kéréseinknek?Komolytalanságról és tisztelet hiányáról tett tanúbizonyságot pénteken Sorin Apostu polgármester. Talán úgy is fogalmazhatnék, hogy megsértette a kolozsvári magyarságot és annak képviselőit, vagy nem tulajdonított kellő fontosságot a megbeszélésnek, ugyanis 35 perces késéssel robogott be a városházára, és ült le tárgyalni a 11 pontról az RMDSZ képviselőivel. Az érdekvédelmi szervezet képviselői szerint nem az első ilyen eset, s Apostu sem az első helyi román politikus, aki ezt csinálja. Elmondásuk szerint Boc-kal is megjárták. Igaz, nem ilyen fajsúlyos kérdéseket taglaló megbeszélések esetében. Érdekes volt nézni, amint László Attila alpolgármester, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Csoma Botond alelnök és Somogyi Gyula városi tanácsos türelmesen vár, míg a polgármester irodavezetője jelezte: megérkezett az elöljáró. Apostu eléggé idegesen reagálta le azt, hogy a sajtó is jelen van. Minden jel szerint azt szerette volna, hogy az RMDSZ képviselőivel a tavaly novemberben leadott 11 pontról titokban folytasson eszmecserét. Fél, hogy bármilyen (az ő és szavazói számára) engedményt tesz a kolozsvári magyarságnak, akkor a legközelebbi parlamenti vagy polgármester választásokon kevesebb voksot kap. A megbeszélés röpke 40 percet tartott. De ha komolyan leültek volna tárgyalni, akkor a pontról pontra történő egyeztetésnek sokkal többet kellett volna tartania. Eldönthették volna, mikor és mit cselekszenek a háromnyelvű helységnévtábla vonatkozásában (ki a felelős, mit, mikor csinál, mi a határidő), mikor kezdik és meddig tart a műemlék-épületeire kihelyezendő többnyelvű (magyar is) táblák kihelyezése, mikor készülnek el, ki írja, hol nyomtatják ki és mikor a magyar nyelvű turisztikai tájékoztató anyagot, kit és mikor alkalmaznak arra, hogy a polgármesteri hivatal által rendezett események hivatalos hirdetései, plakátjai magyar nyelven is megjelenhessenek. Továbbá: ki felel azért, és milyen határidőt állapítanak meg arra, hogy a városháza honlapjának magyar oldalai is legyenek, ki mikor indul, és ki állítja majd össze a Városházi Közlöny magyar oldalát, mikor lesz a legközelebbi olyan köztéri tömegrendezvény, amelyre magyar együtteseket hívnak majd meg. Továbbra is az az érzésem, hogy az RMDSZ képviselői eléggé félszegen próbálják kisajtolni a polgármesterből az engedményeket. Igaz, a kolozsvári helyi tanácsban a PD-L-nek nincs szüksége az RMDSZ önkormányzati képviselők szavazatára, ugyanis birtokukban van a voksok kétharmada. De csendre, nyugalomra és békés együttélésre nekik is szükségük van. Senkinek sem hiányzik egy újabb főtéri tiltakozás, vagy az, hogy ezeket a kéréseket és elvárásokat ne az RMDSZ, hanem az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a Hatvannégy Vármegyei Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vagy az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja székely szakasza vállalja fel és kérje a helyhatóságtól. Amilyen suta, félszeg sőt elhamarkodott módon lett elinditva a dolog úgy "fricskázta" le Apostu e kérdést a tárgyalóasztalról. Tett néhány általános, homályos célzást némi jóindulatra annélkül, hogy konkrét, netalán irásban rögzitett, igéretet tett volna. Nagyon nagy bajok vannak a helyi RMDSZ kommunikációjában a helyi közéletben, mint ahogy a hatékony, diplomatikus tárgyalókészségben is. Amilyen volt az adjonisten olyanra sikeredett a fogadjisten is. KISS OLIVÉR Szabadság (Kolozsvár) 2010. április 19.Magyar feliratok kerülnek a műemlékekre KolozsváronSorin Apostu polgármester megígérte a kolozsvári RMDSZ-nek, hogy magyar nyelvű feliratok kerülnek a kolozsvári a műemlékekre, a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztéséről azonban tárgyalni akar párttársaival is. Átadták az igénylistát. A Kolozs megyei RMDSZ folytatná a tárgyalásokat Sorin Apostu polgármesterrel Részben eredményesen tárgyalt pénteken a Kolozs megyei RMDSZ küldöttsége Sorin Apostuval, Kolozsvár polgármesterével, a városi RMDSZ frakció által korábban benyújtott 11 pontos igénylistáról. László Attila, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke a megbeszélést követően elmondta, Apostu polgármester megígérte, hogy hamarosan magyar feliratok kerülhetnek a kincses város 139 műemlékére. Az RMDSZ által kért többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztéséről azonban már nem tudtak megegyezni: Apostu erről tárgyalni akar a Demokrata-liberális Párt (PDL) helyi és megyei képviselőivel is. „Nem hiszem, hogy ez 2010-ben akár nacionalista oldalon is felháborodást válthatna ki, bízom benne, hogy a helységnévtáblán a román mellett magyar és német nyelven is megjelenhet a város neve” – nyilatkozta a megbeszélésen szintén résztvevő Csoma Botond városi tanácsos. Az RMDSZ igénylistáján az is szerepelt, hogy a városháza által szervezett rendezvényekre hívjanak meg magyar előadókat is. László Attila elmondása szerint Apostu egyetértett a felvetéssel. Nem ütköztek ellenállásba az RMDSZ képviselőinek azon követelései sem, amelyeket egyszerű adminisztratív intézkedésekkel meg lehet oldani. Így a 9. pont értelmében karácsonyi és húsvéti ünnepek alkalmával a városi közszállítási vállalat tömegközlekedési eszközein, az autóbuszokon és trolibuszokon magyarul is megjelenhetnek a köszöntők. De nem lesz gond elvileg a városháza közleményeinek magyar nyelvre fordításával és a hivatalos turisztikai tájékoztatóanyagok, szórólapok és térképek magyar nyelvű változatainak nyomtatásával sem. László Attila szerint megállapodtak arról is, hogy lekerülnek a műemlékekről és épületekről, a magyarságot sértő feliratok, azonban arról, hogy ez hogyan fog megtörténni, nem nyilatkoztak az RMDSZ-es politikusok. A kilenc kolozsvári magyar ifjúsági szervezet által benyújtott 12 pontos igénylistáról nem ejtettek szót, bár a fiatalok nyílt levélben kerték erre László Attilát. Ezt azzal indokolták, hogy részben átfedés van a két követeléslista között, a diákok kérései között ugyanakkor olyan pontok is szerepelnek, amelyeket nem lehet megoldani a helyi adminisztráció eszközeivel. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2010. május 14.Itt az ideje, hogy Kolozsvár visszakapja saját nevétJavallott az indokolatlan Napoca utónév elhagyása Kolozsvár jelenlegi hivatalos elnevezését a kommunista időkből örökölte. A kincses város akkoriban kapta a Cluj-Napoca változatot azzal a szándékkal, hogy így elfogadhatóbbá tegyék a helybeliekre vonatkozó dáko–római elmélet dogmáit. A történelemhamisításnak ez a változata azért is veszélyes, mert az agymosás szintjén szinte észrevétlenül settenkedve hat a tömegekre, gyökeret ereszt, és a szokás hatalmával szemben nagyon nehéz eredményesen fellépni. Húsz év múltán, az ún. rendszerváltással járó gyakorta zűrzavaros események közepette most felerősödött azoknak a hangja, akik szerint értelmetlenség tovább ragaszkodni a mesterkélten kéttagú városnév használatához, s ideje végre elhagyni ezt az összefüggésben indokolatlan, szégyenteljes Napoca toldalékot. A kérdéssel kapcsolatban témában jártas történészt, valamint városi tanácsosokat kérdeztünk. Pap Ferenc, az Erdélyi Történeti Múzeum nyugdíjas történésze szerint a Napoca elnevezés először Ptolemaiosz leírásában tűnik fel, Napuca változatban. Felirat formájában egy Ajtonynál felfedezett, Kr. u. 107–108-ból származó távolságot mérő „kilométerkövön” találtak rá. Egy másik leleten (kb. 118–124-ből) a municípium szót fedezték fel. A második század végén a várost colonia rangra emelték. Aztán a rómaiak kivonulása után a település visszafejlődött, de a népvándorlás idején sem halt ki. A középkorból ránk maradt legrégibb városnévforrás 1173–1177-ből származik: bizonyos Thomas comes Clusiensis, azaz Clusból való Tamás került elő egy oklevélben. 1213-ből feltűnt Cristofor comes de Cluj, és két Clus-i castrenses (településrész), majd a Clwsuar, Culuswar és más variánsok is fel-felbukkannak. A XIV. században már Colosvar, Clusenburg, Clussenberch (a sárkányölő Szent György szobrán), 1405-ben a Clausenburk, Clausenburg elnevezés tűnik fel. A humanizmus idején a latin Claudiusból származtatják a Claudiopolist, ami tulajdonképpen a magyar és német névváltozat latinosított alakja, de van, aki a szláv Kluč (= kulcs) szóval hozza összefüggésbe. Mások a latin clusae (=megerősített hely) vagy clusa (= szűk hely) mellett törnek lándzsát. Többen a német Klause (= szoros) vagy clusa (= vámpont) magyarosított formáit tartják kiindulópontnak. A leghihetőbb azonban a Nicolaus, Mikluš, Kluš, Kolos, Clus gróf nevétől származtatott elnevezés. A fentieket megerősíti Márki Sándornak 1904-ben a Földrajzi Közleményekben közölt munkája. A középkorban a Napoca nevet tehát teljes homály borította, csupán némelyik ókorra vonatkozó írásban tűnt még fel. Az „átkeresztelést” 1974-ben valaki, a politikából hasznot húzni kívánó személy javasolta a diktátornak, a város fennállásának 1850. évfordulóját használva ürügyként: akkor történt a Napoca név felvétele. Történész szempontból a „kerek évforduló” is sántít, mert bizonytalan az erre vonatkozó forrás. A változtatás nemcsak nehézkessé tette a város nevének kiejtését, de sok pénzbe is került, mert ki kellett cserélni a közigazgatásban használatos összes eszközt (pecsétet, címert, nyomtatványokat, cégtáblákat stb.). A város lakossága sosem szerette ezt a formát, és csendben mellőzte a Napoca toldalékot. Ugyanilyen nevetséges lenne ennyi erővel napjainkban, például, Párizst Paris-Lutetianak vagy Strasbourgot Strasbourg-Argentoratumnak nevezni. Itt az ideje, hogy Kolozsvár, ez a kultúrközpontú város végre visszakapja igazi nevét – mondta lapunknak a történész. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos azon a véleményen van, hogy civil kezdeményezésről van szó, amelynek jelentőségét növeli, hogy román emberektől származik. Ezért, éppen a siker érdekében, kell hagyni, hogy ők járják ki ennek az ügynek a megoldását. Csoma Botond jogász, városi tanácsos szerint az interneten már hónapok óta folyik az aláírásgyűjtés ebben a kérdésben. Úgy gondolja, hogy a politikát távol kell tartani ettől a hatalmi összezördülésekre alkalmat szolgáltatni képes témától. Azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megváltoztatni egy település nevét, Csoma Botond kifejtette: nem könnyű eligazodni az ide vonatkoztatható jogszabályokban, de volt már precedens ilyen esetekre. Például az 1990-as évek elején Ocna-Şugatag is úgy kapta vissza eredeti elnevezését, amit annak idején a Ceauşescu-korszak Ocna-Maramureşuluira változtatott, hogy a helyi közösség számára népszavazást szerveztek, majd a parlament törvényt bocsátott ki ezzel kapcsolatban. A jogász-politikus véleménye szerint hasonlóképpen kell eljárni Kolozsvár esetében is. ÖRDÖG I. BÉLA Szabadság (Kolozsvár), 2010. június 8.90 év utánAnélkül, hogy patetikusan viszonyulnánk a kérdéshez, elmondhatjuk, hogy Trianon sok esetben jelen van a mindennapokban. Érezzük ezt, amikor az abszurditás és a primitivizmus határát súroló vitákat kell folytatnunk a multikulturalizmus nyelvi megjelenítése érdekében, vagy éppen amikor bonyolult jogi érveléseket és bírósági eljárásokat követően kerül ki a többnyelvű helységnévtábla Aranyosgyéresen, és a példákat még lehetne sorolni. Mindezt egy kis jóindulattal és a Gyulafehérvári Kiáltvány szellemében sokkal könnyebben és ésszerűbben lehetett volna orvosolni… Trianon egy nagyon komplex kérdés, magyar szempontból pedig – teljesen érthető módón – komoly érzelmi dimenziót tartalmaz, más szóval egy olyan esemény, amelyet elég nehéz racionalizálni, annál is inkább, mert a határok meghúzásánál a szövetségesek még az etnikai elvet sem tartották be, az utódállamok pedig a beígért széleskörű kisebbségi önrendelkezési jogok helyett komoly homogenizáló politikát folytattak. Tehát, a magyarok joggal érezhették igazságtalannak Trianont, amely affektív síkon, hosszútávon meghatározta a kollektív nemzettudatot. Ennek ellenére a magyar történészek egy része – itt kiemelném Romsics Ignácot, akinek a Trianoni békeszerződés című, 2001-ben megjelent könyve mérföldkövet jelent ezen a területen – megtette szakmai kötelességét, és kilépve a romantikus érzelmi viszonyulás által behatárolt kényszerpályáról – a lehetőségekhez mérten – tárgyilagos és kritikai elemzést tárt elénk Trianonról. A kiváltó tényezők között ott találjuk a magyar politikai rövidlátást, a környező népek nemzetállami törekvéseit és a vesztett háború által kiváltott nemzetközi helyzetet, egyaránt. Az 1947-es párizsi békeszerződéssel tulajdonképpen lezárult az a korszak, amikor még a területi revízió gyakorlati vagy elméleti esélye létezett. Jelen pillanatban a békeszerződés bármilyen felülvizsgálata alaptalan és meggondolatlan ábránd, amely csakis illuzórikus frusztrációk forrása lehet. Talán 2010-ben eljött az ideje annak, hogy a bagatellizálás és a felejtés veszélye nélkül túllépjünk a Trianon komplexuson, és ennek fényében, a valóság mentén alakítsuk sorsunkat. Határozott és jól kigondolt stratégiára van szükség, hogy nyelvi és kulturális jogainkat érvényesítsük Kolozsváron, amelyben együttműködésre van szükség a politikum és a civil társadalom között, mert már rég elmúlt az az idő, amikor a politikum a „maga bölcsességében” át tudta látni egy bizonyos kérdés minden vetületét. A meghirdetett nemzeti összetartozást kezdhetnénk egy kis szolidaritással, szűkebb pátriánkban, Erdélyben, a magyar közösségen belül. Ne azon vitatkozzunk, hogy származás szempontjából ki a kolozsvári, és ebből kifolyólag kinek van, vagy nincs joga hozzászólni például a Főtér átalakításához, hanem fogadjuk el azt, hogy az a kolozsvári, aki elsősorban annak érzi magát, és Kolozsváron él, vagy innen ment el. Nemzeti identitásunkat konstruktív módon őrizzük meg, és ne essünk az elszigetelődés csapdájába, és főleg ne attól legyünk „jó magyarok”, hogy gyengén vagy egyáltalán nem beszélünk románul, mert ezáltal marginalizálódunk, a társadalom peremére sodródunk, és anyagi egzisztenciánk is veszélybe kerülhet, ami ellehetetlenít bennünket közösségként. Ily módon Trianon legsötétebb következményei valósulnának meg… Csoma Botond Szabadság (Kolozsvár) 2010. június 21.Nincs politikai akarat a multikulturalizmus megvalósítására KolozsváronMinden jel arra utal, hogy hiányzik a politikai akarat a multikulturalizmus megvalósítására Kolozsváron, az alábbiakban ezeket venném sorra. Mindjárt egy kérdéssel lehetne kezdeni: a magyarság mely kérése, elvárása, igénye teljesült, amióta Sorin Apostu a polgármester, pontosabban 2009 februárja óta? Rövid a válasz: egyik sem. Vegyük tehát sorba a tényeket, kérdések és rájuk adott válaszok formájában. Kikerültek a még 2002-ben elfogadott, városi tanácsi határozatban rögzített, tehát törvényes és kötelező többnyelvű helységnévtáblák? Nem. A város műemlék épületeire kihelyezték a többnyelvű tájékoztató feliratokat? Nem. Nyomtattak hivatalos turisztikai tájékoztató anyagokat magyarul? Nem. A polgármesteri hivatal által rendezett események hivatalos hirdetései, plakátjai magyar nyelven is megjelennek? Nem. (Kivételt csak a Pécsi Napok kolozsvári megrendezése képezett.) Van magyar tartalom a városháza honlapján? Nincs. (A saját költségen felvállalt fordítás, korrektúrázás a végénél tart, nemsokára átadják adatrögzítőkön az anyagot Apostunak, de erre az alábbiakban részletesebben kitérek.) A város új utcáinak az elnevezésekor (de a régi utcák átnevezése esetén is) tiszteletben tartották a város etnikai megoszlását? Nem. Sőt! A Dsida Jenő utca neve se került vissza! Ha valakinek tényleg zavarta a fülét a szerzett immunhiányos tünetegyüttesre (AIDS –SIDA) utaló családnév, akkor miért nem cserélik le a Sextil Puşcariu utca nevét is? A városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre meghívtak magyar együtteseket, illetve előadókat is? Nem. A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblákat kicserélték? Nem. A Városházi Közlönyben van magyar oldal? Nincs. Rendes átalakítás helyett (az se kellett volna!) a Főteret valósággal megmocskolták. A többi pont egyelőre nem aktuális. Tehát itt tartunk az április végi egyeztetés után két hónappal. Meddig várunk még? Igaz, elkezdték, s előbb-utóbb befejezik a Mátyás-szoborcsoport restaurálását. Ez nem volt külön kérés, de azért mégse kicsi dolog. De ezt lehet-e tekinteni Apostu érdemének, ugyanis a pénzt a román és a magyar kormány, nem pedig a helyi önkormányzat adja? Úgy tudom, utolsó szakaszába jutott a városháza honlapja (www.primariaclujnapoca.ro) egy részének magyarra fordítása, szakemberrel történő átnézetése, megszerkesztése. Nos, ezt is nekünk kellett felvállalnunk, ingyen, ugyanis válság van, az önkormányzatnak nincs pénze ilyesmire. Pedig ez is elsősorban politikai akarat kérdése lenne. Nos, miért mondom azt, hogy nincs politikai akarat a multikulturalizmus megvalósítására? Egy konkrét példa: a honlap magyar tartalmának kérdése. Csoma Botond, a tanácsi frakció vezetője, aki felvállalta ezt az ügyet, és a Kolozs megyei RMDSZ szerintem legjobb esetben naiv, ha azt hiszi, hogy év végéig az általuk elkészített tartalom felkerül a hivatalos városházi weboldalra. Pontosabban csak akkor kerül fel, ha az RMDSZ-re valami miatt NAGY SZÜKSÉG LESZ, például, ha bizalmatlansági indítvány során feltételként szabják meg ezeknek az ügyeknek a nyélbe ütését. A napokban jártam a városházán, s a honlap ügyében illetékes két vezető tisztségviselővel beszélgettem. Az egyik nyíltan azt mondta, hogy a polgármester álláspontja a következő: a magyarok a Google translate segítségével oldják meg az ügyet, és kész. Akinek nem felel meg a fordítás, az használja a fordítás javítása opciót, s a következő felhasználó majd a jó változatot olvassa. Ezek hallatán majdnem leestem a székről. Ez a polgármester álláspontja, ezt mondta nekem, amikor nemrég beszéltem vele erről – hangoztatta a vezető tisztségviselő. Amikor kollégáját kérdeztem szintén erről, akkor előbb egyeztetett az előbbivel, s azt mondta: újságírónak hivatalos válaszadáshoz írásban kell az intézményhez fordulnia. Forgatókönyvet készítettem ebben a kérdésben. Íme. Leadják a honlap magyar fordítását tartalmazó adathordozókat (CD-ket és/vagy DVD-ket). Nem szabnak határidőt (akárcsak az április végi tárgyalások során – öreg hiba), majd meglátjuk, mi lesz alapon. S akkor elkezdődik a huzavona: tárgyalni kell a honlapot üzemeltető céggel az új oldalak esetleges feltöltéséről. Vajon nem túl nagy az állomány, hogy terhelje a szervert? Ezzel eltelik 1–2 hét. S ugye, júliusban hogyan is lehetne ilyesmit megoldani? Hol egyik, hol pedig másik van pihenőszabadságon. Igen, és ne feledjük a pénz kérdését sem. Az eredeti szerződésben bizonyára nincs benne az, hogy új, ebben az esetben magyar nyelvű oldalak kerülnének fel. Jelentkeznek a gondok: nincs pénz a többletmunka elvégzésére, ki kell bővíteni a szerver kapacitását, a sávszélességet, miegymás. Ha az RMDSZ adna erre is pénzt, akkor azt fogják mondani, át kell nézniük az anyagokat. Mindezekkel eltelik augusztus. Szeptemberben az lesz a sláger, hogy a tartalomnak ki kell kerülnie angolul is. Ja, s persze, nincs pénz fordításra. Továbbá ne feledjük a németet és/vagy a franciát sem. Eltelt október is. Sőt, már november végén járunk. Na, és akkor decemberben jön a Mikulás, az Angyal, az Újév. Tehát: majd jövőre. Időhúzás esetén mit tehet a Kolozs megyei RMDSZ? Durvuljon be. Elsősorban leadáskor kérjen konkrét határidőt (nem úgy, mint áprilisban a 11+2 pont tárgyalásakor!), arra vonatkozóan, hogy a magyar nyelvű tartalom mikor kerül ki a városháza honlapjára. A határidő legyen 2 hét. Ha ez eltelt, akkor a következő lépéseket kellene megfontolni. Az első tanácsülésen László Attila vagy Csoma Botond szólaljon fel, s mondja a következőket: „Nézze, polgármester úr, úgy gondoljuk, hogy konkrét lépéseket kell tenni a város multikulturális jellegének megvalósítására. Novemberben leadtuk a 11 pontot, április végén egyeztettünk, beszéltünk. Előkészítettük az első lépést, saját emberekkel és költségen lefordítottuk a honlap egy részét. Különböző kifogásokat találtak. A műemlékekre nincs kitéve a többnyelvű tájékoztató felirat. A város bejáratánál nincs többnyelvű helységnévtábla, habár 2002-ben elfogadott tanácsi határozat rendelkezik erről. Nincsenek magyar nyelvű tájékoztató szórólapok, brosúrák. Az utcák 18–20 százalékát nem nevezték el magyar személyiségekről, még próbálkozás se történt ilyen irányban. Mi több, a Dsida Jenő utca nevét megváltoztatták. A Városházi Közlönyben most sincs semmilyen magyar tartalom. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy nincs politikai akarat a multikulturalizmus megvalósítására Kolozsváron. A többnyelvűség csupán egy üres szlogen. Éppen ezért hallatni fogjuk hangunkat belföldön és külföldön egyaránt. Így kérjük/kijelentjük: A. Mi is találkozni akarunk valamennyi, Kolozsvárra látogató nagykövettel, diplomatával, külföldi üzletemberrel. B. Nem tudunk együttműködni Önnel, míg ezek a kérdések határidőre meg nem oldódnak, tehát városi tanácsi jelenlétünket fölöslegesnek találjuk. C. Minden hónap első hétfőjén tüntetést szervezünk a Főtéren, itt nyújtom be az erre vonatkozó kérvényt. Addig tüntetünk –, akárcsak a biciklisek –, ameddig ezek a kérések teljesülnek. D. Felvonulásokat szervezünk. E. Újratárgyaljuk a helyi megállapodást. Ugyanakkor arra kérjük az RMDSZ központi vezetőségét, függessze fel a politikai együttműködést központi szinten is, ugyanis Kolozsvár kulcsfontosságú számunkra. Mindezek mellett levélben kell fordulni Emil Boc és Markó Béla pártelnökökhöz, Kolozsvár valamennyi testvérvárosának polgármesteréhez és városi tanácsához. De vajon csak a Demokrata- Liberális (PD-L) részről, vagy az RMDSZ részéről sincs valós politikai akarat? Az érdekvédelmi szervezet részéről csak kampány az egész, ezért nincs tényleges előrelépés? Valaki fél valamitől? Az is felötlött bennem, hogy a kolozsvári és erdélyi román politikai és kulturális elitet mintha teljesen hidegen hagynák a multikulturalizmus eszményének az aktív működését szavatoló önkormányzati intézkedések, pontosabban ezek hiánya. Ilyen megközelítésből ismét csak magyar sirám a sok kérés, a 11 pont, s a plusz kettő. De vajon létezik-e aktív kommunikálás a többség fele ilyen vonatkozásban? Szerintem nem. Mi több, sejtésem szerint egyes helyi RMDSZ-es politikusok összekacsintanak a többség vezető beosztású képviselőivel: „Hagyd csak, haver, ezek itt hőzöngenek, mi meg úgy teszünk, mintha csinálnánk valamit, s mindenki megkapja a pénzét, minden rendben lesz. Lazulj el!” Amennyiben sikerül magunk mellé állítanunk kiemelkedő kolozsvári és erdélyi értelmiségieket, a város néhány díszpolgárát például, akkor nyert ügyünk lehet. Ellenkező esetben, főleg ha nincs komoly, központi szintű politikai háttér, ezt is kis helyi magyar nyavalygásként kezelik, s ráhúzzák a vizet. KISS OLIVÉR Szabadság (Kolozsvár) 2010. június 24.Felvidéki szólamok Erdélyben – Hogyan tovább etnopolitika?A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) veresége, valamint a transzetnikus, Híd-Most nevű, magyar–szlovák párt sikere a szlovákiai választásokon bizonyos reflexiókra kötelez bennünket, akik az etnopolitika porondján fejtjük ki tevékenységünket, és sokszor a rutin megszokott bűvkörébe esünk. Sokfélét mondtak és írtak az MKP választási fiaskóját kiváltó okokról, és általában – ahogyan ez megszokott a politika és sokszor a publicisztika világában is – a vélemények az ideológiai és aktuálpolitikai törésvonalak mentén fogalmazódtak meg. Az egész kérdéskört meglehetősen szubjektív lepel borítja. Az esemény óta eltelt idő rövidsége miatt a mélyebb, tárgyilagosabb és empirikus elemzésekre még várnunk kell. Első látásra úgy tűnik, hogy a kizárólag védekező álláspontú, igencsak az anyaországra tekintgető, etnikai alapú politikai üzenet talajt vesztett a felvidéki magyarok körében, még egy olyan miliőben is, amely nem éppen a különböző nemzetiségek közötti toleranciáról vált híressé az utóbbi időben. Ficoék primitív, magyarellenes nacionalizmusa – különösen a választási kampány során – komoly feszültséget keltett Szlovákia határain kívül és belül. Ennek ellenére az MKP által előtérbe állított, történelmi elemeket tartalmazó, szimbolikus politizálás nem hozta meg a várt eredményt. A jelentős különbségek dacára, a felvidéki példa elgondolkodtató kell, hogy legyen a romániai magyar politikum számára is, annál is inkább, mert a hazai magyar politikai üzenet egységes jellege és koherenciája elé meglehetősen komoly akadályokat gördít az a tény, hogy teljesen más élethelyzet van a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban. Az évek során, ha arányaiban nem is, de abszolút számokban jelentősen csökkent az itthoni magyar politikai alakulatokra leadott szavazatok száma. Ennek összetett okai vannak, és nem teljesen világos, hogy melyik járult nagyobb mértékben hozzá a szavazatszám csökkenéshez. Közhelyszámba megy, hogy létezik egy általános apátia a választók részéről a politikummal szemben, és ez magyar berkekben is megnyilvánul, de ezen túlmenően, nyitott kérdés az, hogy például Kolozsváron és a megyében mi is volt az igazán hangsúlyos oka a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által elszenvedett szavazatszám-csökkenésnek. A markáns és határozott kiállás, valamint a közbeszéd tematizálásának hiánya bizonyos etnikai kérdések kapcsán, vagy egyszerűen, egy heterogén, kozmopolita interetnikus közegben, főleg egy olyan kulturális és gazdasági központban, mint Kolozsvár, a magyar választók egy jelentős hányada már nem az etnikai határvonalak mentén fejezi ki politikai szimpátiáit. Egy biztos, az etnopolitika terén már rég nem elegendő az, hogy valaki „jó magyar legyen”. A magyar politikai erőtér tekintetében jelentős különbségek és hasonlóságok vannak Szlovákia és Románia között. Mindkét országban több magyar politikai alakulat létezik. Amíg Szlovákiában mind a Híd, mind az MKP teljes körű politikai tevékenységet folytat, teljes értékű szereplőként lépnek fel a politikai életben és meg is méretkeznek a választásokon, nálunk ez egy kicsit másképpen alakult ki. Kimondottan politikai tevékenységet csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) végez, ami magába foglalja a választásokon való részvételt is, még akkor is, ha az MPP esetében ez csak az önkormányzati választást jelenti. A másik politikai aktor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), kvázi-politikai alakulat, civil-politikai szerveződésként definiálja önmagát, ugyan jelen van a politikai életben, hangsúlyos politikai kérdésekben véleményeket fejt ki, kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a magyarországi kormánypárttal, viszont eddig nem vett részt a választásokon. A romániai magyar politikai élet érdekessége és sajátossága, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba (EMEF) – amely funkcionálisan egy politikai egyeztető grémium szerepét tölti be – az RMDSZ mellé csak az EMNT került be – amely csak félig-meddig politizál – és az MPP kimaradt. Ezt a tényt a gyakorlati pragmatizmusra lehet visszavezetni, amely egy, a mindkét fél számara előnyös politikai egyezségben öltött testet. Az RMDSZ-nek számolni kellett az EMNT elnökének, Tőkés Lászlónak relatív, személyes népszerűségével, ugyanakkor Tőkésnek is kapóra jött a kiegyezés, mert így biztosra vált az Európai Parlamentbe való bejutása 2009-ben. Az elmúlt években, Felvidéken és Erdélyben is, a politika fő áramvonalába tartozó magyar politikai alakulatoknak, az MKP-nek és az RMDSZ-nek is voltak kihívói, viszont ezek teljesen ellentétes irányból érkeztek. Szlovákiában a Híd-Most úgy gondolta, hogy az a kisebbségi politizálási modell, amit az MKP képviselt, amely az együttműködést a szlovákokkal kizárólag a közös kormánykoalíciókban határozta meg, nem tudja megfelelően kezelni a szlovák–magyar viszonyt, és ennél többre és másra van szükség, nevezetesen egy közös magyar–szlovák pártra. Amennyiben ideológiai kategóriákra oszthatjuk a kisebbségi politizálást, elmondhatjuk, hogy Felvidéken a kihívás liberális irányból érkezett, és felülkerekedett az MKP-n. Más kérdés, hogy ez a közös pártmodell mennyire lesz sikeres a kisebbségi kérdések orvoslásában. A jövő majd eldönti. Ezzel ellentétben, Erdélyben az RMDSZ politikai ellenzéke, az EMNT és az MPP „jobbról” akart előzni, kritizálták az érdekvédelmi szervezet kormányzati szerepvállalását, a magyar érdekek érvényesítését teljesen konfrontatív módon képzelték el, a teljes ellenzékiség felvállalásával. Diskurzusukat majdnem kizárólag az autonómia és az önálló állami magyar egyetem köré építették fel, bizonyos szimbolikus történelmi elemekkel fűszerezve ezt, amely meglehetősen behatárolta a politikai mozgásteret. Természetesen a szlovákiai politikai folyamatokat és a jelen helyzetet nem lehet mechanikusan átültetni erdélyi környezetbe, viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy a romániai magyar politikai retorika beszűkülése növeli-e az etnopolitika esélyeit a politikai színtéren, vagy ellenkezőleg – figyelembe véve a gazdasági válság és a megszorító intézkedések etnikumokra való tekintet nélküli általános hatását is – a magyar választók egy részének politikai nézeteit az etnikai törésvonalak fölé emeli. CSOMA BOTOND Szabadság (Kolozsvár) 2010. július 7.Magyar tartalom a kolozsvári városháza honlapján? – Csoma Botond városi tanácsos leadta az ígért anyagotMiért ne kerülhetne ki magyar nyelvű szöveg az önkormányzat weboldalára? Most már csak a kolozsvári önkormányzat román többségének és Sorin Apostu polgármester politikai akaratán múlik, hogy sikerül-e a multikulturalitás reális megvalósítására vonatkozó első teszt: a városháza honlapjára feltöltik-e az ingyen és bérmentve szolgáltatott magyar tartalmat. Amint arról a Szabadság beszámolt, április 16-án RMDSZ-es városi tanácsosokból és László Attila alpolgármesterből álló küldöttség tárgyalt Sorin Apostuval, akkor igényelték: a város honlapjának egy része magyar nyelven is legyen elérhető. Csoma Botond tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke a találkozót követően úgy nyilatkozott: két magyar anyanyelvű városházi alkalmazott segítségével magyarra fordítják a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal honlapjának (www.primariaclujnapoca.ro) egy részét. A munkát sikerült elvégezni, a napokban az önkormányzati képviselő le is adta az anyagot, július 15-re választ vár. Az RMDSZ-es önkormányzati képviselő lapunknak arról számolt be: a napokban személyesen átnyújtotta Sorin Apostu polgármesternek a hivatalos román–magyar fordító által láttamozott, lepecsételt és aláírt anyagot, amelyet, reméli, az április közepén lezajlott tárgyalás és megállapodás alapján mihamarabb feltöltenek a kolozsvári városháza weboldalára. – Egyik lapon volt a román változat, a másikon pedig a hivatalos és engedéllyel rendelkező fordító által láttamozott magyar fordítás. Utóbbin volt pecsét, aláírás – mondta Csoma. Hozzátette: nem az egész honlapot, csak a fontosabb részeket fordították le ingyen és bérmentve. – A turizmussal, a cégalapítással kapcsolatos információkat, illetve a polgármester üdvözlő szövegét, önéletrajzát fordítottuk le, valamint a díszpolgárok névsorát jelentettük meg – mondta az RMDSZ-es városi tanácsos. Csoma Botond konkrét határidőt kért Elmondása szerint a polgármester időt kért arra, hogy valakivel átnézesse a szöveget. – Ami rajtam múlott és megígértem, azt teljesítettem. Meguntam a várakozást, most határidőhöz kötöttem a konkrét és kézzel fogható intézkedés megtételét: azt mondtam Apostunak, hogy a július 15-ei tanácsülés előtti szokásos koalíciós egyeztetésen mondja meg, mikor kerül fel a tartalom. Amennyiben ezt nem teszi meg, azt a következtetést vonom le, hogy merő bohóckodás, látszattevékenység volt részéről az egész, s azoknak lesz igazuk, akik kételkedtek abban, hogy ez megvalósul – fogalmazott a politikus. Csoma Botond közölte: amennyiben július 15-én nem kap egyértelmű választ a polgármestertől, „más eszközökhöz folyamodik”. – Ha nem tesz semmit, akkor végleg megszilárdul bennem az a meggyőződés, hogy nincs reális akarat a multikulturalizmus megvalósítására Kolozsváron. A munkatársaim segítségével jómagam ingyen és bérmentve szolgáltattam az anyagot ahhoz, hogy a városháza honlapjának magyar tartalma is lehessen. Amennyiben nem töltik fel, úgy tekintem, hogy az Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ között kötött helyi koalíció csak egy formális megállapodás – jelentette ki a tanácsi frakcióvezető. Információink szerint jelen pillanatban Sorin Apostu küldetésen van, irodáját festik, csak július 11-én tér vissza Kolozsvárra. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2010. augusztus 26.Augusztus végéig felkerül a magyar tartalom?Sorin Apostu kolozsvári polgármester szerdán tartott sajtóértekezletén megkérdeztük: mikor töltik végre fel a Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos által már július elején ingyen rendelkezésre bocsátott magyar nyelvű tartalmat a városháza honlapjára? A városvezetőnek megadtuk a kontextust is: nemrég tartották Pécs testvérváros napjait Kolozsváron, a megyeszékhely fejlesztési stratégiájában külön fejezet foglalkozik a település multikulturális, többnyelvű jellegének gyakorlatban történő megjelenítésével, nemrég zajlottak a Kolozsvári Magyar Napok, mi több, szeptember 17-e és 19-e között külön küldöttség utazik Pécsre a Kolozsvári Napokra. Ugyanakkor a kincses városba látogató turisták túlnyomó többsége Magyarországról érkezik, nem ismeri a román nyelvet, így fontos lenne a város számára magyar tartalmat megjeleníteni a polgármesteri hivatal honlapján is. – Nekünk a német és az angol fordítás már megvan, a francia részen pedig most dolgozik a Francia Kulturális Központ. Mihelyt ez megvan, felkerül valamennyi tartalom. Hogy Csoma Botond már július elején leadta az anyagot? Júliusban és augusztusban lefordítottuk az általa benyújtott anyagot angolra, németre és franciára. Ugyanazt a tartalmat fordíttattuk le mindegyik nyelvre. Mindenképpen, az imént említett nyelveken, beleértve a magyart is, a hónap végéig feltöltjük a tartalmat. Hogy van-e ennek más akadálya? Miért, Ön azt szeretné, hogy legyen? Nincs semmilyen akadály – fogalmazott a városvezető. Mint ismeretes, április 16-án az RMDSZ küldöttsége megbeszélést folytatott Sorin Apostu polgármesterrel, és többek között abban állapodtak meg, hogy érvényt szereznek a város fejlesztési stratégiájában is követendő útként szereplő multikulturális jellegnek. Ezt követően Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos ingyen lefordíttatta magyarra a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal weboldalának fontosabb részeit, s július elején benyújtotta az ezt tartalmazó CD-t. Annak ellenére, hogy azt kérte, július 15-ig töltsék fel a magyar tartalmat a honlapra, azóta semmilyen előremozdulás nem történt KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2010. szeptember 22.Kettős hatósági mérce a román és magyar szélsőségesek ellenA vaskeresztet viselő román fiatalok ellen nem indul eljárás A kolozsvári városi bíróság mellett működő ügyészségnek fél évre volt szüksége ahhoz, hogy eljárjon az RMDSZ Kolozs megyei szervezete által az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szélsőséges nacionalista szervezet szélsőségesei ellen március 26-án benyújtott feljelentés ügyében. Ştefan Cubleşan ügyész úgy döntött: lévén, hogy a tettesek először követtek el ilyen bűncselekményt, de nem büntetett előéletűek és nem jelentenek veszélyt a társadalomra nézve, nem indít bűnvádi eljárást ellenük, csupán személyenként 400 lejes adminisztratív büntetést ró ki rájuk. Az ügyész elismeri: a 2002-ben elfogadott 31-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében az említett személyek valóban bűncselekményt követtek el. Érdemes megjegyezni, hogy a Székely Gárda fiataljai ellen hivatalból indított nyomozást az ügyészség a március 15-i megnyilvánulásuk miatt, az ügyben pedig még nem született döntés. Az ügyészségi irat szerint április 4-én ismeretlen tettesek ellen indult nyomozás, azonban az ügyészség kérésére, a RMDSZ Kolozs megyei szervezete által a feljelentéshez csatolt fényképek alapján a kolozsvári rendőrségnek sikerült azonosítania az elkövetőket. Így augusztus 8-án Alexandru Adrian Moldovan, Alexandru Mihai Bradea és Sergiu Cristian Pop ellen bűnvádi nyomozás indult, és valamennyiüket kihallgatták az ügyészségen. Érdekes módon, az ügyészségi irat szerint a kolozsvári illetőségű, 22 éves, középiskolai végzettséggel rendelkező munkás, Alexandru Adrian Moldovan azt nyilatkozta az ügyészeknek, hogy nem náci jellegű jelvényt viselt a kabátján, hanem egy olyat, amely „az indián tavasz hírnökének szimbóluma”. Hozzátette: a dzsekit egy kolozsvári turkálóban vásárolta, de időközben elajándékozta valakinek, ugyanakkor vétlennek vallotta magát. Ráadásul azt is hozzátette: nem tagja az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szervezetnek. Az ügyész megállapítja: nem lehet figyelembe venni az elkövető tanúvallomását, a szakirodalom tanulmányozása során ugyanis fény derült arra, hogy Alexandru Adrian Moldovan valóban a második világháború során a nácik által hordott jelképeket viselt. Ha születésnapi ajándék, akkor vaskereszt A másik vádlott, az aradi illetőségű, Kolozsváron egyetemi tanulmányait végző Alexandru Mihai Bradea azt nyilatkozta az ügyészségen, hogy születésnapi ajándékként kapta a március 14-én viselt nyakláncot, amelyen szerinte nem vaskereszt lógott. A helyszínen készített felvételekből az ügyész megállapította: igenis vaskeresztről van szó. Az ügyészségen adott nyilatkozatában Alexandru Mihai Bradea továbbá azt állította: a láncot időközben elvesztette, és ő sem érzi felelősnek magát bűncselekmény elkövetésében. Az ügyész megállapítása szerint a vádlott nyilatkozata nem mérvadó, a szakirodalom szerint ugyanis Alexandru Mihai Bradea valóban vaskeresztet viselt az említett dátumon. Érdekes módon a harmadik vádlott, Sergiu Cristian Pop meg sem jelent az ügyészségen, holott „törvényesen beidézték” – áll a dokumentumban. Az ügyész megállapítja: a bizonyítékként benyújtott felvételekből nem derül ki egyértelműen, hogy a dicsőszentmártoni (Maros megye) illetőségű, 22 éves fiatalember valóban tiltott jelvényeket viselt volna, így esetében nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése. Ştefan Cubleşan ügyész elrendelte: nem indul bűnvádi eljárás az érintett személyek ellen, de Alexandru Adrian Moldovan és Alexandru Mihai Bradea esetében 400–400 lejes adminisztratív pénzbírságot rótt ki. Fellebbez az RMDSZ? Latolgatjuk, hogy fellebbezzünk-e vagy sem. A napokban lesz egy szűk körű vezetőségi gyűlésünk, amelynek keretében megbeszéljük a kérdést – nyilatkozta a Szabadságnak Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet alelnöke, a büntető feljelentés benyújtásának kezdeményezője. Amint arról lapunk több ízben beszámolt, március 26-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nevében Molnos Lajos ügyvezető elnök büntető feljelentést tett az Új Jobboldal március 14-i tüntetése és felvonulása kapcsán. Az iratot és a különböző forrásokból szerzett felvételeket Csoma Botond városi tanácsos, megyei alelnök iktatta az ügyészségen. – Kiderült, hogy a román rendőrség kettős mércét alkalmazott, és nem lépett fel egységesen a szélsőségesek ellen. A birtokomba jutott felvételek alapján egyértelmű, hogy március 14-én az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) tüntetői náci jellegű jelvényeket viseltek – fogalmazott akkor a politikus. Világos, hogy a hatóságok kettős mércét alkalmaznak, az Új Jobboldal szélsőségesei ellen ugyanis az RMDSZ-nek kellett büntető feljelentést tennei, míg az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóalja székely szakaszának képviselői ellen hivatalból indítottak bűnvádi nyomozást. A székely szakasz parancsnoka, Balázs Pál Gergely tegnap a Szabadságnak elmondta: nemrég járt az ügyészségen, ahol nyilatkozatot kellett adnia. – Azt mondták, tiltott jelképeket viseltünk, s emiatt 3 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatnak. Ugyanakkor azt is sugallták, hogy pénzbírsággal megúszhatom – nyilatkozta lapunknak a „szakaszparancsnok”. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2010. október 27.Magyarázatot kért Csoma Botond az RMDSZ-pannók eltávolításáértHárom föld feletti parkoló épülhet jövőre A Kolozsvári Helyi Tanács tegnapi ülésén Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke magyarázatot követelt arra vonatkozólag, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak alárendelt helyi rendőrség munkatársai miért távolították el az RMDSZ pannóit a városból. Ugyanott felhozta azt a frissen történt esetet is, hogy a városháza hatáskörébe tartozó Kolozsvári Közszállítási Vállalat alkalmazottja igencsak udvariatlanul bánt a Musai-Muszáj csoport tagjával, amikor az a többnyelvűséget „reklámozó” hirdetőfelületet akart „vásárolni” a buszokon, éppen a polgármesteri hivatal által finanszírozott Com’on Kolozsvár pályázat nyertes projektjének kivitelezése érdekében. Válaszában Boc azt hangoztatta: mindkét esetben a törvényes előírások betartását tartották számon. A tanácsülésen nem ez volt az egyetlen napirenden kívüli felszólalás, néhány polgár a Bună Ziua negyedben épülő új, hatalmas tömbházak ellen emelt hangot. NAGY-HINTÓS DIANA, Szabadság (Kolozsvár) 2011. január 7.Ünnepi jókívánságok – hogy láthatóvá váljunk!Tavalyelőtt tavasszal, a Főtér feldúlásának kezdetén, a polgármesteri hivatal bejelentette: a városba látogatók – hazaiak és külföldiek – tájékoztatására, a Babeş–Bolyai Egyetem történelem tanszékével háromnyelvű – román, angol, francia –, szakszerű feliratot készíttet a város műemléképületeire. Amint az egy művelt városhoz illik. A kérdésre, hogy a román mellett miért nem magyar és német feliratot, a polgármester azt válaszolta: azért, mert a magyar nem nemzetközi nyelv, a német sem különösebben. Az angol viszont az, akár a francia. Ezenkívül Románia úgymond frankofon, francia nyelvű ország. Az ilyen-olyan kijelentések után most úgy néz ki, mégis kiírják magyarul az illető műemlékek rövid ismertetőjét. Erre bizony erősen kíváncsiak vagyunk. Mert ha ez valóban valóra válik, elmondhatjuk – ha lassan is, de fejlődünk. 2010. december 8-án, szerdán, a polgármester sajtóértekezletén a Szabadság tudósítója föltette a kérdést: lesznek-e ünnepi jókívánságok magyarul is a városháza elektronikus hirdetőtábláján? Amint válaszában a polgármester mondta, még nem kapta meg az RMDSZ-es tanácsosok ez irányú beadványát. Arról meg nem tudott, a létező számítógépes program lehetővé teszi-e magyar szöveg kijelzését. Mert, tegyük hozzá, ezen a nyelven „rendkívül nehéz” akár három szót – Kellemes karácsonyi ünnepeket!, Boldog új esztendőt! – egy efféle táblára kiírni. A polgármester a sajtóértekezlet előtt Csoma Botond városi tanácsossal beszélve, egyszerűen nem értette, egyáltalán miért van szükség az ünnepek alkalmával magyar nyelvű jókívánságokra. Hiszen, mint mondta, a magyarok tudnak románul. Ez igaz, de nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a magyar nyelvet mellőzzék. Erre azok hivatkozhatnak, akik az úgynevezett egységes nemzetállamban gondolkodnak, akik szerint ennek alapján a magyarok betolakodók, s akiknek időnként oda kell kiáltani: „Halál a magyarokra!”, „Ki a magyarokkal az országból!”. Igazi demokráciára ez nem jellemző, ilyesmi szóba sem jöhet. Ugye, nem érti a polgármester, mert többségben gondolkodik, hogy a magyar nyelvű felirat egyszerű tett. Jelentéktelen apróság, de számunkra mégis jelentős. Mert jelzi, hogy mi is vagyunk. Hogy mi is itt vagyunk. Hogy egy ilyen apróság láthatóvá tesz bennünket ebben a városban, ahol élünk. Hogy valamelyest érezzük, bennünket is emberszámba vesznek. Mintegy másfél évtizede multikulturalitásról van szó úton-útfélen. De illetékesék részéről még senki sem fejtette ki, mit jelent tulajdonképpen ez a bűvös, előszeretettel ismételgetett szó. És ami, a jelek szerint, a magyar nyelvre, az ilyen nyelvű feliratokra nem vonatkozik. És láss csodát, már a sajtóértekezlet után kiderült, minden valószínűség szerint sikerült megtalálni a műszaki megoldást arra, hogy magyarul is megjelenjenek az ünnepi jókívánságok. Valóban, a városházának a Monostori út elején, a mostani városházával, valamint a Bem utcával szemben álló elektronikus hirdetőtábláján, a város úgymond soknyelvűségét bizonyítandó, a román, angol, német, francia, olasz, spanyol, lengyel, holland és portugál mellett, magyarul is olvasható volt a Kellemes karácsonyi ünnepeket!, majd ezután a Boldog új évet! jókívánság. Egy kis jóindulat kellett hozzá, semmi több. De van egy harmadik hirdetőtáblája is a városházának, amit a sajtó nem említett, a Györgyfalvi út (Bârncuşi) és a Pata utca (Titulescu) találkozásánál. Itt, amikor a másik kettőn már Boldog új évet! kívánt a városháza, még a Kellemes karácsonyi ünnepeket! volt olvasható. Érdekes ez a nagy, tíznyelvű üdvözletezés. Valószínűleg a városháza ezzel akarja bizonyítani a soknyelvűség iránti odaadását. Ha ezt az ötletet nem tekintjük amolyan túltengésnek, nem is rossz. Mint ahogyan az sem, minden nyelv külön jelenik meg, így a sorrend nem is lényeges. Ráadásul váltakozik. A városházára korábban jellemző felfogáshoz viszonyítva, ha kicsi is, de előrelépés. Jelentős részben Csoma Botondnak is köszönhetően. Várjuk a folytatást! A terebélyesedőt! ASZTALOS LAJOS, Szabadság (Kolozsvár) 2011. január 22.Megszavazták a Kolozs megyei kongresszusi küldötteketHarmincketten mennek februárban Nagyváradra Kis híján érvénytelennek nyilvánították a szavazást az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 21-i ülésén, mivel egy szavazaton múlt a voksolás érvényessége. Ötvenegy személy vett részt ugyanis azon a szavazáson, amelynek tétje az volt, hogy ki lesz az a tizenhat küldött, aki majd képviseli a megyét az RMDSZ februári nagyváradi kongresszusán. Mint kiderült, az ötvenegy szavazatból egy érvénytelen volt. Székely István, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselője elmondta: ha csak 49 érvényes szavazat lett volna, a szavazást meg kellett volna ismételni. Kolozs megyéből összesen 32 küldött vesz majd részt a kongresszuson. Ebből 16-an hivatalból lesznek jelen, további 16 személyt pedig tegnap választottak ki egy 25-ös listából. A jelenleg 102 tagból álló testületből 62-en jelentek meg, ám az elnökségi tagok – az alapszabályzat értelmében – nem szavazhattak. A Pro Iuventute Alapítvány székházában gyűlt össze tegnap a Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) azért, hogy megválassza azt a 16 személyt, aki majd képviseli a megyét az RMDSZ tizedik, tisztújító kongresszusán, amelyre február végén kerül sor Nagyváradon. Mivel az elnökségi tagok nem szavazhattak, a három tagból álló szavazatszámláló bizottság – Csoma Botond, ifj. Deák Ferenc és Makkai Zsolt – 51 szavazójegyzéket „fésült át”, ebből egy érvénytelennek bizonyult. Máté András Levente MKT-elnök elmondta, hogy a kongresszuson Kolozs megyéből összesen 32-en vesznek részt. Ebből 16-an korporatív tagok, akiket hivatalból jelöltek küldöttnek. Közéjük tartoznak, többek között, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagjai: Boros János, Csoma Botond, Fekete Emőke, Kerekes Sándor, Pálffy Mózes Zoltán, László Attila, Máté András Levente, Mátis Jenő, Póka András György, Szedilek Lenke és Kötő József. Az ifjúsági szervezetek ifj. Deák Ferencet, a Szabadelvű Kör Eckstein-Kovács Pétert és Czika Tihamért, a Szociáldemokrata Platform pedig Kira Miklóst jelölte. Korporatív tagnak minősül Török Bálint, Szamosújvár alpolgármestere is. A tegnap kiválasztott 16 személyre egy 25 nevet tartalmazó jegyzékből voksoltak a küldöttek: Vákár István (48 szavazat), Góger Ferenc (46 szavazat), Deák Ferenc (44 szavazat), Ádámosy Klára (43 szavazat), Horváth Anna (42 szavazat), Zeng János (41 szavazat), Somogyi Gyula (38 szavazat), Lőrinczi Zoltán (38 szavazat), Makkai László (37 szavazat), Balázs-Bécsi Attila (36 szavazat), Duy Erika (36 szavazat), Pálfi Károly (36 szavazat), Péntek László (36 szavazat), Péter Tünde (36 szavazat), Molnos Lajos (35 szavazat) és Okos-Rigó Dénes (35 szavazat). Székely István, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének a képviselője, a szavazás lebonyolítása, illetve az eredmény kihirdetése után elmondta: a választás érvényes és eredményes volt, óvást az elkövetkező 24 órában lehet leadni. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, ha eggyel kevesebb lett volna az érvényes szavazatok száma, azaz nem 50, hanem 49, úgy a szavazást meg kellett volna ismételni. A szavazást megelőző elnökségi beszámolójában László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az elnöke emlékeztette a jelenlévőket, hogy a vidéki közösségekben minél hamarabb tartsák meg a falugyűléseket, ahol szervezési, önkormányzati kérdésekről, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról értekezhetnek. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta: a falugyűléseken ki kell emelni az iskola és a közösség együttműködésének fontosságát. Fekete Emőke megyei tanácsi alelnök szintén a vidéki ülések ütemtervéről szólt néhány szót. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 4.Le kell venni a többnyelvû helységnévtáblát AranyosgyéresenA korlátolt nacionalizmus kezd gyökeret verni az igazságszolgáltatás berkeiben is - véli Csoma Botond, kolozsvári városi tanácsos. Hosszú huzavona után az aranyosgyéresi háromnyelvû táblákat mégis le kell szerelni. A háromnyelvû táblát elõirányzó tanácsi határozatot Calin Platon, volt Kolozs megyei prefektus után, egy aranyosgyéresi magánszemély is megtámadta. Március 30-án a Kolozsvári Ítélõtábla elutasította az Aranyosgyéresi Tanács felfolyamodványát, ilyen értelemben a háromnyelvû táblát le kell venni. Csoma Botond szerint jogilag is egy eléggé abszurd helyzet keletkezett, mert van két bírói végzés, amely ellentmond egymásnak. - 2008-ban az aranyosgyéresi városi tanács elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében három nyelven írták ki a város nevét. Ezt a tanácsi határozatot Calin Platon, volt prefektus megtámadta a Közigazgatási Bíróságon, elsõfokon megnyerte, mi megfellebbeztük, a Kolozsvári Ítélõtábla elfogadta a fellebezésünket, és a tábla a helyén maradt. Majd egy magánszemély is megtámadta ugyanazt a tanácsi határozatot, március 30-án döntést hozott az Ítélõtábla, amellyel elutasította az aranyosgyéresi tanács felfolyamodványát, és ilyen értelemben a táblát le kell venni. Szombaton tájékoztattam a RMDSZ keretén belül mûködõ Szövetségi Képviselõk Tanácsát a kialakult helyzetrõl, és javasoltam, hogy módosítani kellene a közigazgatási törvényt, és expresis verbis meghatározni, hogy ott, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20%-ot, és nem kötelezõ a törvény értelmében a kisebbség nyelvén is feltüntetni a helység nevét, a helyi tanács dönthessen ebben a kérdésben - fejtette ki a Paprika Rádiónak Csoma Botond. Az RMDSZ-es városi tanácsos hozzátette, csakis a politikai akarattól függ az, hogy mennyi idõ alatt lehet egy ilyen módosítást keresztülvinni. Paprika Rádió Erdély.ma 2011. április 6.Az aranyosgyéresi táblaügyA jelek szerint hiába örültünk a példátlan sikernek tavaly márciusban, amikor Aranyosgyéres határában elhelyezték a háromnyelvû - román, magyar és német - helységnévtáblát. Câmpia Turzii, Aranyosgyéres, Jerischmarkt - jelezték mindmáig az Aranyos menti város nevét az arra járók számára a településjelzõk, ezeket azonban a legújabb bírósági - március 30-i -határozat szerint most el kell távolítani. Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselõ, aki kollégáival együtt szívügyének tekinti az aranyosgyéresi többnyelvû településjelzõk ügyét, szomorúan jelentette be a Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) szombati ülésén, hogy azokat most le kell szerelni. A háromnyelvû táblák kifüggesztését az utóbbi években Kolozs megyében elért egyik legnagyobb eredményként könyvelték el a kisebbségi jogok terén. Annak ellenére, hogy a város lakosságának csak nyolc százaléka magyar és a 19 tagú városi tanácsban csak ketten képviselik az RMDSZ-t - értelemszerûen a magyarságot -, 2008 decemberében sikerült elérni, hogy a település bejáratainál (kezdetben) kétnyelvû helységnévtáblákat helyeztek el. A döntést elõzmény jellegûnek tekintették, hiszen hivatkozási alapként szolgálhatott más olyan települések esetében, mint például Kolozsvár, ahol a magyarság számaránya nem éri el azt a 20 százalékos küszöböt, amely a közigazgatási törvény szerint feltétele a két-, vagy többnyelvû helységnévtáblák használatának. Az aranyosgyéresi határozat érvényre juttatása nem ment simán, ugyanis a Kolozs megyei prefektúra 2009 márciusában a közigazgatási bíróságon megtámadta azt, és elsõ fokon meg is nyerte a pert. A Kolozs megyei táblabíróság azonban 2009 novemberében jogerõsen a gyéresi önkormányzatnak adott igazat. Ennek nyomán 2010 februárjában a helyi tanács eldöntötte, hogy a román és a magyar mellé a település német nevét is kiírják. Legújabban azonban egy aranyosgyéresi magánszemély támadta meg a tanácsi határozatot - amelyrõl korábban a kolozsvári táblabíróság pozitívan döntött -, ezúttal azonban a bíróságon a gyéresi tanács szempontjából negatív ítélet született, így a magyar és a német helységnévtáblákat el kell távolítani. A döntés hivatalos indoklása egyelõre nem ismeretes, ennek közzététele a napokban várható. Egyszerre nevetséges és felháborító, hogy egy többnyelvû helységnévtábla kifüggesztése ilyen nagy problémát okozzon, hiszen ennek teljesen természetes dolognak kellene lennie. Mindentõl függetlenül az eset meglehetõsen egyértelmûen jelzi a román igazságszolgáltatásban uralkodó összevisszaságot, és egyben megkérdõjelezi a harmadik hatalom hitelességét. Hiszen lám, ugyanabban az ügyben ugyanaz az intézmény hol így, hol úgy dönt. Ilyen alapon mennyire lehet megbízni az igazságszolgáltatásban, és mi a biztosíték arra, hogy hasonló esetek nem fordulnak elõ máskor is? Hacsak nem aszerint módosítanak a korábbi ítéleteken, hogy éppen milyen szelek fújnak a belpolitikában. Ami egyáltalán nem meglepõ, hiszen számos eset visszaigazolta már a politikum és az igazságszolgáltatás összefonódását. Nagy a valószínûsége annak, hogy az aranyosgyéresi táblaügyben hozott újabb döntés sem mentes a napi politika alakulásától, és jó lenne nem gondolni arra, hogy az utóbbi idõben felerõsödõ nacionalista retorika az igazságszolgáltatás berkeit is áthatja. A magyarellenes diskurzus felerõsödését igazolja az a tény is, hogy csupán egy szavazaton múlott a magyarországi politikusok március 15-i kijelentéseit elítélõ, a képviselõház külügyi bizottsága által megszavazott nyilatkozat elfogadása az alsóház plénumán. Ezeket az aggályokat támasztja alá a héten nyilvánosságra hozott CURS-felmérés is, amely szerint a Nagy-Románia Párt (PRM) legújabban ötszázalékos népszerûséget tudhat magáénak, tehát a C. V. Tudor vezette szélsõséges alakulat - ideológiájával együtt - a parlamentbe való visszajutás küszöbén áll. Az aranyosgyéresi eset mindenképpen visszalépést jelent a nemzetiségi jogok érvényre jutása terén. Csoma Botond szerint a gyéresihez hasonló helyzeteket a közigazgatási törvény módosításával lehetne megelõzni, vagyis azzal, hogy a jogszabályban egyértelmûen rögzítsék: a helyi tanácsok (önkormányzatok) azokban a helységekben is dönthessenek a két-, vagy többnyelvû településjelzõk használatáról, ahol valamely nemzeti közösség aránya nem éri el a 20 százalékot. Hogy sikerül-e ezt a javaslatot keresztülvinni a parlamentben, nos, minden kétséget kizáróan: ez is politikai akaraton múlik. PAPP ANNAMÁRIA Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 6.Eltávolíthatják az aranyosgyéresi háromnyelvû helységnévtáblátEltávolíthatják az aranyosgyéresi háromnyelvû helységnévtáblát Bár az Ítélõtábla döntése szerint el kell távolítani, legalább egy hónapig még a helyén marad a helységnévtábla. A Kolozs Megyei Ítélõtábla március végén hozott végleges döntése érvénytelenítette a városi tanácsnak azt a két határozatát, amely a háromnyelvû - román-magyar-német - helységnévtábla kihelyezését rendelte el. Az ítélõtábla döntésének kiközlését követõen le kellene bontani a város be- és kijárataihoz tavaly, nem kis erõfeszítés árán kihelyezett helységnévtáblákat. Mint ismeretes, a 215/2001-es közigazgatási törvény ugyan kimondja, hogy többnyelvû helységnévtábla kihelyezése azoknak a településeknek az esetében kötelezõ, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, azonban értelmezésnek ad helyet. Nem rendelkezik ugyanis arról, hogy a helyi önkormányzatoknak van-e joguktöbbnyelvû táblák kihelyezésérõl dönteni ott, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a 20%-os küszöböt. Aranyosgyéresen a magyarság számaránya 8%-os, a helyi tanács az RMDSZ-frakció hosszú ideig tartó lobbitevékenysége eredményeképpen hozta meg a helységnévtábla kihelyezésérõl szóló döntést. Azonban a tanácsi határozatot Cãlin Platon, Kolozs megye korábbi prefektusa megtámadta, arra hivatkozva, hogy ami nem tiltott, az szabad elve nem tartható: a tanácsosok nem tehetnek hozzá a törvényhez olyan dolgokat, amelyet az nem tartalmaz. A prefektus keresete elsõ körben igen, de a felfolyamodásnál azonban már nem járt sikerrel, így a tanács határozata érvényes maradt. A tábla kihelyezését követõen Mircea Criºan aranyosgyéresi lakos ismét pert indított, indokait elsõ körben, a Törvényszék szintjén ugyancsak nem vetették el. Ezt követõen az Aranyosgyéresi Tanács felfolyamodást nyújtott be a döntés ellen, azonban ezt március 30-án elutasította az Ítélõtábla. A döntés végleges, ennek kiközléséig, tehát körülbelül egy hónapi még helyén maradhat a háromnyelvû helységnévtábla, de további sorsa kérdéses. Czika Tihamér kolozsvári jogász volt az egyike azoknak a személyeknek, akiknek közremûködésével terjesztette fel a táblabíróságra a felfolyamodást az aranyosgyéresi tanács. Hangsúlyozta, amíg a tanács nem kapja meg az ítélõtábla döntését, nem kell lépnie. Nagyon kíváncsi vagyok a döntés magyarázatára. Minden bizonyára igencsak bonyolult jogi csavarokkal tudta a bíró megmagyarázni, hogy miért nem tehette ki a városháza a háromnyelvû táblát - mondta el kérdésünkre. Arról is tájékoztatott, hogy március 29-én a kirendelt bíró visszalépett, így egy nappal késõbb egy kollégája döntött a helységnévtábla kapcsán beterjesztett felfolyamodás ügyében. Ez az eset egyértelmûen azt jelzi, hogy az ítélõtáblán belül is léteznek viták a kérdésben. Kíváncsi vagyok, hogy az eredetileg kirendelt bíró miért nem vállalta a döntést. Talán nem akart a kollégája ellen dönteni (a tavaly pozitív döntés született ugyanezen a szinten, szerk.)? Vagy ellenkezõleg, nem akart mellette dönteni? - találgat Czika. Az ítélõtábla döntésének kézbesítéséig, tehát körülbelül egy hónapig a tábla a helyén marad. Lévén, hogy a döntése végleges, Czika szerint a hónap lejártával nincs más lehetõség, mint idõhúzásra játszani. Elmondta, az ítélõtábla döntésének kézbesítését követõen a helyi tanács elsõ ülésén megtehetné azt, hogy egy új határozatot fogad el, amelyben ismét elrendeli a tábla kihelyezését, azonban körültekintõbben jár el: más megfontolásokra alapozza a határozatot, kihagyva azokat a megalapozó érveléseket, amelyekkel megtámadták ez utóbbi perben, pl. a magyar testvérvárosokra való hivatkozást, vagy egyértelmûen foglalják bele az új határozatba, hogy ezzel az intézkedéssel nem a a helység nevét kívánják megváltoztatni. Emellett körültekintõbb jogi megalapozásra is szükség van: több jogszabályra kell utalni, elõre kivédve a támadásokat. A jogász szerint, amennyiben a tanács egy új határozat mellett dönt, a prefektus minden valószínûség szerint újból perelni fog, de addig is telik az idõ, és a tábla a helyén marad. Czika az ügy megoldására két lehetõséget vázolt. Mivel két ítélõszéki döntés született az aranyosgyéresi helységnévtábla ügyében, jogegyesítést lehetne kérni a Legfelsõbb Semmítõszék és Ítélõtáblától (ICCJ). Ez a procedúra úgy zajlana, hogy az igazságügyi miniszter kérésére a fõügyésznek kellene benyújtania egy jogegységesítési folyamodványt az ICCJ-hez, ugyanis itt lényegében ugyanabban a kérdésben két különbözõ döntés született, tehát nem egységes a jogalkalmazás. Az igazságügyi miniszterrel politikai vonalon valószínûleg lehet errõl egyeztetni. Ebben az esetben tulajdonképpen az ICCJ döntené el, hogy mi megengedett a 20%-os küszöb alatt - mondta, és hozzátette, ez a lehetõség rizikós, hiszen nem biztos, hogy pozitív lenne a végkimenetele. Ha kedvezõtlenül sül el, akkor országosan kötelezné a bíróságokat ezután minden egyes per esetében - így Czika, aki szerint a 215/2001-es helyi közigazgatási törvény módosítása lenne a járhatóbb út. Bele kellene foglalni egy cikkelyt, amely egyértelmûen kimondaná, hogy minden olyan helységben, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20%-ot, a helyi tanácsnak jogában áll elfogadni nyelvi jogokat (így a többnyelvû táblázást is) érvényesítõ határozatokat. Készíteni fogunk egy javaslatcsomagot, amit eljuttatunk az RMDSZ képviselõházai frakciójának. Errõl már Csoma Botond kolozsvári tanácsossal és a Nyelvijogok.ro aktivistáival is egyeztettünk. Amint az anyag elkészül, az RMDSZ vezetõségével és a parlamenti frakcióinak a lehetõ legtöbb tagjával is beszélünk. Itt egy csomagba több módosításról is szó lehet, nemcsak a 20% alatti helyzetek lefedésérõl, hanem akár a 20%-os küszöb 15 vagy 10%-ra való csökkentésérõl is. Meglátjuk, mit tart a frakció és a vezetõség is átvihetõnek a jelenlegi körülmények között. Mindenesetre ezt addig kell megoldani, amíg koalícióban vagyunk. Addig pedig egy kis könyökléssel a gyéresi táblának ki kellene húznia - mondta. Máté András ügyvéd, a képviselõház RMDSZ-frakciójának vezetõje kérdésünkre elmondta, téves döntésnek tartja az ítélõtábla határozatát, ugyanakkor szerinte nem feltétlenül a közigazgatási törvény módosítása jelenti a megoldást, elég lehetne ennek alkalmazását módosítani az önkormányzatok hatáskörének világos szabályozásával. Amúgy egy ilyen jellegû módosítás nemcsak Aranyosgyéres esetében jönne jól: Erdélyszerte több olyan település határában is ki vannak helyezve a többnyelvû táblák, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a közigazgatási törvényben megszabott küszöböt. Az alkalmazás módosításával például Brassó, Déva, Nagyenyed, Vajdahunyad, Medgyes, Nagyszeben vagy Szinérváralja többnyelvû helységnévtáblája esetében felmerülõ jogi vitáknak is elejét lehetne venni. Németi András, az aranyosgyéresi RMDSZ vezetõje egyébként nem adja fel a többnyelvû helységnévtáblának a helyben maradásáért folyó küzdelmet. Egyelõre várja az ítélõtábla indoklását, de úgy látja, nehéz lesz egy újabb tanácsi határozat elfogadásáról meggyõzni a város vezetõ testületét. Mint mondta, gyakorlatilag újból kell kezdeni a lobbitevékenységet és a PDL-frakciótól függ, hogy egy újabb per kilátásának dacára is megszavazna-e egy, a háromnyelvû helységnévtáblára vonatkozó határozatot. Kertész Melinda Transindex.ro 2011. június 1.Hecckampány, botrány, gyûlölködés.Minden jóban van kevés rossz, ugyanakkor minden rosszban is van kevés jó, tartja a mondás. Esetünkben hozzátehetjük, amennyiben jónak nevezhetjük azt, amirõl az alábbiakban szó lesz. A Mátyás-szobor talapzata elé utólag, törvénytelenül elhelyezett Iorga-szöveges bronztábla körül meglehetõsen botrányos helyzet alakult ki. Amint az a sajtóban is megjelent, a szobornak a Mûvelõdési Minisztérium és az Országos Mûemlékvédelmi Hatóság által engedélyezett, aláírt helyreállítási tervébõl kiderül, Fadrusz mûalkotásának eredeti állapotába kell visszakerülnie. A Iorga-idézetes tábláról ebben nincs szó. Tehát nem tartozik hozzá, s mint ilyen, nem odavaló. A helyzet elfajulása, botrányossá válása egyértelmûen azoknak köszönhetõ, akik a Iorga-idézetet mindenáron, akár mindennemû engedély nélkül, törvénytelenül odahelyeztették a szobor talapzata elé. �?s mindezek után törvényességrõl beszélnek. �?gy tesznek, mintha a lehetõ legszabályosabban jártak volna el. Amire az elején utaltunk, ebben a rosszban is van valami jó. Mégpedig az, hogy ismét világossá vált, a néha elhangzó szép szavak spanyolfala mögött, a mélyben, ma is ott rotyog a féktelen, engesztelhetetlen, beteges magyargyûlölet. Az a dák-római mítoszon, az egységes nemzetállam alaptalan tételén nyugvó, bennünket lenézõ, velünk szemben felsõbbrendûséget hirdetõ, gyûlölködõ, szélsõséges nacionalizmus, egyszóval sovinizmus, amit - az évtizedekig sulykolt ostoba, kommunista felfogásnak megfelelõen - nagyon sokan ma is nacionalizmusnak neveznek. Holott utóbbi nem a más nemzetek elleni uszítás, gyûlölet, hanem a nemzeti azonosságtudatot erõsítõ, erre törekvõ magatartás. Mindez a kolozsvári NCN tévé május 27-i, esti, a Iorga-idézetes tábla visszahelyezését boncolgató adásából derült ki. Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos két beszélgetõ társa - ha egyáltalán beszélgetõknek lehet nevezni õket - elsõ pillanattól azt állította, hogy a Iorga-szöveges tábla körüli felhajtást az RMDSZ választási érdekbõl kezdeményezte. Ezzel akarja meggyõzni elpártolt választóit, hogy a jövõre esedékes választásokon ismét a szövetségre szavazzanak. Ezt, mondhatni gombnyomásra mûködõ robotokként, egyfolytában fújták. Csoma Botond bármit is mondott, egyik fülükön be, a másikon ki, újra és újra ehhez kanyarodtak vissza. Szóba került a multikulturalizmus, amit a polgármesterhez hasonlóan, fölöttébb sajátosan úgy értelmeztek, hogy semmi szükség a város nevének magyar nyelvû kiírására. Mert azt mondja, Kolozsvárnak csak egyetlen neve van, tehát csakis ezt kell föltüntetni. Különben is ezen ismerik világszerte. Ráadásul, ha ne adj isten e mellett a Kolozsvár is megjelenne, az ellentmondana a törvényes elõírásoknak. Mert ezt csak abban az esetben lehetne megtenni, ha a városbeli magyarság aránya elérné a 20 százalékot. Csoma Botondnak azt a megjegyzését, hogy ebben az esetben kötelezõ kiírni, de 20 százalék alatt a törvény nem tiltja, eleresztették a fülük mellett. Egyikük, aki mint mondta, sokfelé járt Európában, azt állította, hogy mindenütt csak az illetõ ország hivatalos nyelvén írják ki a települések nevét. Más nevet õ sehol sem vett észre. Csodálatos, világot látott, mûvelt személyhez illõ kijelentése arról gyõz meg bennünket, hogy ott vagyunk, ahol húsz évvel ezelõtt. Amikor Petre Roman akkori miniszterelnök kijelentette, nincs is olyan ország, ahol a kisebbségeknek saját egyetemük van. A két úgynevezett beszélgetõtárs azzal is elõhozakodott, hogy az RMDSZ egyebet sem tesz, mint idõnként efféle bajkeverõ, a közvéleményt nyugtalanító, háborgató kérdésekkel jön elõ. De az országot foglalkoztató komoly ügyeket, mint a gazdaság, a válság meg egyebek, soha föl nem vet. Csoma Botond állta a sarat, ám bármit hozott föl az általuk bedobottak cáfolatára, úgy tettek, mintha nem hallották volna. Aztán jöttek a nézõk hozzászólásai. Eleinte még volt egy-két hozzászóló, aki fölöslegesnek tartotta a Iorga-idézet visszahelyezését, aki még tárgyilagos, vagy legalább viszonylag tárgyilagos volt. De aztán mindinkább elszabadult a pokol. Parlamenti képviselõ alapos ismereteirõl téve tanúságot, kijelentette, a táblára igenis szükség van, mert Mátyás se Romániát, se Moldvát soha nem gyõzte le. Képzeljük el a XV. században a XIX. század vége felé létrejött országot. A hozzászólók mind jobban vérszemet kaptak. Volt, aki azt mondta Csoma Botondnak, hogy szégyellje magát, hogy kérjen bocsánatot, amiért jóformán szót mer emelni a 20 százalék alatti kolozsvári magyarságért, mert ugye, akkor mi lesz a 80 százaléknyi románság tiszteletével? Meg aztán miket beszél, elfelejti, hogy román kenyeret eszik? Meg aztán, ha nem tetszik itt, menjen Budapestre. Egy másik: ha õ románként Budapesten élne, akkor Budapest nevét talán kiírnák románul? A beszélgetõtársak egyike is fölvetette: most szabadon lehet utazni, ha Csoma Botondnak nem tetszik Kolozsvárt, akarom mondani Cluj-Napocán, szabadon távozhat, ahova éppen tetszik, ebben senki sem fogja megakadályozni. A mûsorvezetõ egyetlen alkalommal sem intette le a gyûlölködõ hozzászólókat. Amikor viszont egy vegyes családból származó hölgy beszólt, hogy példátlan, felháborító ez a sok mocskolódás, beszédét azonnal megszakították, s a képernyõrõl is eltüntették a számot, amit hívni lehetett. Határozott helytállásáért minden elismerésünk Csoma Botondé. Hát így állunk. Nesze neked XXI. század, nesze neked Európai Unió, egyenlõ jogok, másság, türelmesség! A Iorga-idézetes táblát illetõen pedig: nesze neked törvényesség. Ott vagyunk, ahol évtizedekkel ezelõtt. Kicsi is elég ahhoz, hogy a mélybõl elõtörjön az agyakat elborító, beteges gyûlölet. Hála az efféle törvénytelen tábla-elhelyezésnek, a magyarság és nyelve elemi ismerete hiányának, a sikeres elszigetelésnek, az efféle hecckampányoknak. Mindezek kiküszöbölésére, megelõzésére most is égetõ szükség van egy általunk írt román nyelvû lapra, egy olyanra, mint amilyen a Puntea volt az 1990-es évek elején. Továbbá égetõ szükség lenne arra, hogy ott, ahol kisebbségiek élnek, a román gyermekek számára az iskolában kötelezõ legyen az illetõ kisebbség nyelve mellett annak rövid és igaz történetének oktatása. Mert a románok nem ismernek bennünket, és e nélkül továbbra sem fognak ismerni. Asztalos Lajos Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 15.Kivonult a városi tanácsülésrõl az RMDSZ frakciójaA liberálisok szerint nagyobb Iorga-tábla kellett volna a Mátyás-szoborhoz Botránnyal kezdõdött a kolozsvári városi tanács tegnapi ülése, az RMDSZ képviselõi ugyanis - a szövetség megyei tanácsosaihoz hasonlóan - az elsõ napirendi pont elhangzása elõtt kivonultak az ülésterembõl. A helyhatóság magyar érdekképviseleti közössége a Iorga-idézetet tartalmazó tábla, a városszélérõl eltüntetett többnyelvû üdvözlõ tábla, a Házsongárdi mûemlék-rongálás, a városvezetõség utóbbi hetekben tanúsított magyarellenes hozzáállása miatt döntött úgy, hogy nem vesz részt a tanácsülésen. A tiltakozás e formáját megelõzõen a sérelmeket Csoma Botond tanácsos közölte a polgármesterrel és a többi tanácsossal, miközben Irsay Miklós tanácsos átadott több mint 13 ezer aláírást, amelyek a mûemlékek többnyelvû feliratozását kérik. A magyar képviselõk kivonulása után a szociáldemokrata és a nemzeti liberális párt hozta a formáját és az etnikumközi konfliktusokért a magyar képviselõkre kent mindent. A himnuszt követõen, de még mielõtt a tanácsosok rátértek volna az elsõ napirendi pontra, Csoma Botond RMDSZ-es képviselõ szót kért, és vázolta a Sorin Apostu polgármester magyarság ellen tanúsított cselekedeteit. A sérelmek felsorolása alatt Irsay Miklós átadta a polgármesternek azt a 13 515 aláírást tartalmazó iratcsomót, amely többnyelvû információs táblák kifüggesztését kéri a mûemlék-épületekre, továbbá román, magyar és német nyelvû helységnévtáblák elhelyezését követeli. A határozattervezetnek szánt elõterjesztést magyarok és románok egyaránt támogatták aláírásukkal. Kollektív döntésrõl van szó - nyilatkozta a kivonulást követõen László Attila alpolgármester. - Ebben a pillanatban a magyar közösség minden egyes tagjától elvárjuk, és igény van arra, hogy szolidárisak legyünk egymással. Döntsük el végre azt, hogy mi elfogadható és mi nem ilyen esetekben. Az alpolgármester szerint, amennyiben az megszûntetné a további nézeteltéréseket, az is elfogadható kompromisszum lenne, ha mindkét táblát eltávolítanák a szobortól. Ma azzal kezdtük a napot, hogy a házsongárdi-esettel foglalkoztunk. Lassan minden napra jut már valami. Ebbõl legyen már elég! - nyilatkozta végül László Attila. Legyen nagyobb a Iorga-tábla! Az RMDSZ-es tanácsosok kivonulása után a nemzeti liberálisok (PNL) és a szociáldemokraták (PSD) élesen bírálták a magyar tanácsosok hozzáállását. Steluþa Cãtãniciu szabadelvû önkormányzati képviselõ gratulált Apostunak a Iorga-tábla kihelyezéséért, és büszkén vállalta, hogy egyike volt a tábla támogatóinak. Az etnikumközi nézeteltérésekért az RMDSZ tanácsosait tette felelõssé. Hozzá hasonlóan, bár kissé finomabban vélekedett párttársa, Manuel Chira is, aki hangoztatta, hogy az etnikumközi feszültségeket nem a románok vagy a magyarok generálják, hanem a politikusok. A PNL részérõl a legradikálisabb Teo Peter volt, aki szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblának a jelenleginél is nagyobbnak kellene lennie. A PSD zászlóvivõje Claudia Anastase volt, aki felállva fejezte ki helyeslõ véleményét a tábla ottlétét illetõen, továbbá felelõtlennek minõsítette az RMDSZ képviselõit, amiért a napirendi pontokra fittyet hányva elhagyták a termet. Ezek a megnyilvánulások nem tehetnek kárt a román nemzeti öntudatban. Felszólítom a románságot, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Kolozsváron minél több helyen hirdessük a román gyökereket. A demokrata-liberálisok részérõl senki sem szólalt fel. Egyre erõsebben inog a koalíciós viszony Az RMDSZ tanácsosainak kivonulása után Csoma Botond a funari politika európaibb módszerekkel történõ folytatásának vélte az eseteket. Amennyiben nem tartják be a törvényt, tovább kell gondolnunk az együttmûködést a demokrata liberális párttal, mert semmibe vesznek minket, nem tekintenek reális partnernek. Ilyen körülmények között meg kell gondolnunk, érdemes-e folytatni a koalíciós viszonyt - nyilatkozott Csoma. Annak idején a város kitáblázása pontosan a Mátyás-szoborral kezdõdött - hívta fel a figyelmet Molnos Lajos, megjegyezve, hogy a PD-L-vel való koalíciót mind városi, mind pedig megyei szinten felülvizsgálják. A Iorga-tábla üggyel kapcsolatos két feljelentés eredményére még várni kell, továbbá - Molnos szavaival élve - a magyar kormány is továbbléphetne a nyilatkozatok szintjérõl. A szobor érdekében nem egyszer mentünk már ki a térre, és nincs kizárva, hogy erre újra sor kerül - tette hozzá a tanácsos. A koalíció képviselõházi szinten is inog. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke - aki egyben a párt képviselõházi frakciójának vezetõje is - az eset kapcsán lapunknak elmondta: Amennyiben folytatódik a magyarellenes hangulat Kolozsváron, megtörténhet, hogy Kötõ József, Máté András és Pálffy Zoltán nem szavaz a Demokrata-Liberális Párt vagy a kormány által elõterjesztett tervezetekre. A magyar nyelv nem idegen nyelv A jelenlévõk az Erdélyi konzultációt hirdetõ magyar nyelvû reklámtábla kapcsánis megkérdezték az alpolgármestert. Magánterületen, magánszerzõdés alapján kitettek egy táblát. A polgármesteri hivatalnak nincs jogköre a tábla tartalmát jóváhagyni vagy sem, mert a reklámcég és a megrendelõk közötti szerzõdés rendelkezik a tartalom felõl - nyilatkozta László Attila, hozzátéve, hogy a városban több idegen nyelvû táblával is találkozhatunk. �?gy látszik senkit nem zavar, ha angol, német, vagy bármely más nyelven reklámoznak, de amikor a magyar közösségnek célzottan információt átadó tábláról van szó, az valakinek a csõrét nagyon csípi. A tanácsülésen a Kolozs megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) is képviseltette magát. Részükrõl ifj. Deák Ferenc nyilatkozott a sajtónak, aki kijelentette, hogy addig adják Apostunak a piros lapot amíg a polgármester ki nem lép az illegalitásokból. A magyar nem idegen nyelv, hanem egy romániai állampolgári kisebbség nyelve - fûzte hozzá ifj. Deák a reklámtábla kapcsán. (kovács) Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 17.Visszatértek Kolozsvárra a funári idõk?Gheorghe Funar szélsõségesen nacionalista kolozsvári expolgármester idõszakára emlékeztetett a június 14-i, keddi városi tanácsülés: ismét feszültség, botrány, cirkusz, tiltakozás, elégedetlenség, kivonulás. Sorin Apostu polgármester és csapata feltételezhetõen számított arra, hogy akárcsak korábban a megyei tanácsülés esetében, az RMDSZ ki fog vonulni a terembõl. Az ilyen gesztust csak végsõ esetben követi el egy érdekvédelmi szervezet vagy politikai párt: ily módon egyértelmû jelét adja annak, hogy a szóbeli tiltakozás már nem használ, és ekképpen fejezi ki módfeletti felháborodását. A kivonulás felidézte azt az idõszakot, amikor Funar folyamatosan ugratta, provokálta, sértegette a kolozsvári magyarságot, s az idõk során Eckstein-Kovács Péter, Molnos Lajos, Boros János és a többi városi tanácsos tiltakozott a szemtelen gesztusok miatt. Ha jól belegondolunk, az elmúlt hetekben kirobbant cirkuszok sorozata mindenkinek kedvez: a többségi kormánypártnak azért, mert felmutatja a magyar veszélyt, s ezáltal szavazatokat gyûjt. Az ellenzéknek is jól jönnek az egymást követõ botrányok, ugyanis bírálni tudja a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L) amiatt, hogy az RMDSZ-szel szövetkezik. Emellett az ellenzékiek is ki tudják játszani a nacionalista kártyát, s közös frontot alkotnak a többségi kormánypárttal. Az RMDSZ-nek mindez égi manna, ugyanis egyrészt hárítani tudja a kemény jobbnak nevezhetõ szervezetek (elsõsorban EMNT) részérõl érkezõ bírálatokat, s megmutatja, hogy akaratosan és határozottan is fel tud lépni. Másrészt pedig a kolozsvári magyarságot emlékeztetni tudja a funári örökségre, rávilágíthat a közös ellenségre, aki lassan-lassan a szélsõségesen nacionalista expolgármester nyomdokába lép. A funári szellem megidézése egyesítõ, frontállító hatással van a magyarságra - gyûlnek a szavazatok, érdekeltté válnak a választópolgárok, nõ a mozgósító erõ. Erre az oxigénpalackra nagy szüksége volt a helyi RMDSZ-nek, ugyanis László Attila alpolgármester enyhén szólva gyöngéd, sokszor félénk fellépése miatt valósággal vérszemet kaptak a helyi narancssárgák, s azt hitték, szinte bármit megtehetnek. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke állítólag bekeményít. �?rzésem az, hogy a valódi kemény vonalat nem õ, hanem Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos képviseli, aki nemrég polgári engedetlenséget helyezett kilátásba a Iorga-idézetet tartalmazó táblaügy miatt. Botond az új vonal megtestesítõje lehet, amennyiben kitartó, következetes munkát végez. Neki nincs sok veszteni valója, habár amennyiben valamilyen köztisztségre pályázna, amely a közösség szempontjából is fontos, akkor bizonyára a narancssárgák ellehetetlenítik majd a dolgát. A helyzetbõl a szélsõségesnek nevezhetõ különbözõ magyar szervezetek (EMI, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Magyar Gárda székely szakasza) is hasznot húznak, ugyanis próféciájuk bevált: lám-lám, a román többséggel szemben csak ilyen, és hasonló módszerekkel lehet fellépni. Számtalan ilyen jellegû hozzászólás érkezett magánblogomra (www.koliver.wordpress.com, megmondtuk, hogy a nyerspolgári, besimuló, egyeztetõs, koalíciós politikai út nem járható). Sõt, sokszor uszító, gyûlölködõ megjegyzéseket is tettek ebben a témában. De nézzük az összefüggéseket: a politikusok fellángoltak, ugyanis jövõre helyhatósági és parlamenti választások lesznek. �?nkritikának vagy tragikomédiának is nevezhetõ az, hogy: az egész helyzet a sajtónak is kedvez, ugyanis az uborkaszezon közeledtével folytonosan biztosított a téma. Hol sírgyalázás, hol kivonulás a megyei vagy városi tanács ülésérõl, hol a magyar feliratot is tartalmazó táblák tõbõl történõ kivágása, hol pedig idézetes tábla törvénytelen elhelyezése. �?gnek a képernyõk, szikrázik a levegõ a forró frekvenciáktól, egymásnak esnek a politikusok, nõ a nézettség. Máris itt a forró nyár! KISS OLIV�?R Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 6.Piacfüggő az RMDSZ és a PD-L közti koalíció KolozsváronPéntek délben az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének székházában ülésezett a Megyei Állandó Tanács (MÁT), hogy megvitassa: a jelenlegi körülmények közepette hogyan folytatható a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ közötti koalíció Kolozsváron? Mint ismeretes, Sorin Apostu polgármester bejelentette: kísérleti jelleggel a főtéri parkolóban mozgópiacot létesítenek szombatonként 7 és 15 óra között. A városháza ingyenesen bocsátja az őstermelők részére a főtéri parkolót, mert azok korábban arra panaszkodtak, hogy nincs pénzük megfizetni a városháza által üzemeltetett piacokon a bérleti díjat. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a MÁT-gyűlés szünetében határozottan kijelentette: amennyiben szombaton megnyitják a mozgópiacot a főtéri parkolóban az RMDSZ felfüggesztettnek tekinti a PD-L-vel kötött városi szintű egyezséget. A két kormánypárt közötti együttműködést megyei és a parlamenti szinten viszont még fenntartják. A PD-L és az RMDSZ közötti megyei együttműködés sorsáról egy későbbi MÁT-gyűlésen dönthetnek. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tegnap megbeszélést folytatott a kibővített Megyei Állandó Tanácscsal (MÁT), hogy megvitassák az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt kolozsvári együttműködését. – Természetellenesnek tartom, hogy egy műemlék templom közelében és Magyarország kolozsvári főkonzulátusával szemben mozgópiac működjön. Erre a célra sokkal megfelelőbbnek tartom a Széchenyi téren lévő parkolót, ahol már rendeztek ilyesmit. Amennyiben szombaton reggel 7 órakor megnyílik a mozgópiac a főtéri parkolóban, akkor az RMDSZ felfüggesztettnek tekinti a Demokrata-Liberális Párttal kötött koalíciót városi szinten – nyilatkozta a sajtónak Máté András Levente megyei elnök. Hozzátette: a koalíció városi szintű felbomlása azt jelenti, hogy a városi tanács ülésén az öt RMDSZ-tanácsos úgy szavaz, ahogy akar, tehát nem kell figyelembe venni a PD-L álláspontját. Máté András Levente kitért arra is, hogy a Kolozs megyei tanácsbeli és parlamenti együttműködés még működik, ám személy szerint nehezen fogadná el a demokrata-liberális párti javaslatok megszavazását, ha a PD-L helyi szinten szabotálja az RMDSZ-t. – Ma már többször kerestem telefonon Sorin Apostu polgármestert, ám nem vette fel a telefonját. Az RMDSZ nem kihallgatást kér a polgármestertől, hanem együttműködést – tette hozzá a megyei elnök. Máté kitért arra is, hogy a kolozsvári koalíció esetleges felfüggesztésének semmi köze Cseke Attila volt egészségügyi tárcavezető lemondásához. – Cseke lemondása saját döntése, amelyet tiszteletben kell tartani. Még a kolozsvári koalíció felfüggesztése esetében sem merül fel az RMDSZ-nek a kormányból való távozása. Meg vagyok győződve továbbá arról, hogy László Attila alpolgármestert nem mozdítják el tisztségéből. Türelmes embernek tartom magam, de nem nézem el, ha a koalíciós partner packázik velünk – hangsúlyozta Máté, majd megemlítette a PD-L-nek a kolozsvári magyarságot sértő történéseit: a Iorga-tábla elhelyezését a Mátyás király szoborcsoport előtt, a főtéren júniusban megrendezett Ursus sörfesztivált. Csoma Botond, a kolozsvári városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője is azt hangsúlyozta: ha a koalíció felbomlik, akkor az RMDSZ városi tanácsosai saját belátásuk szerint szavaznak, és nem vesznek részt a tanácsülések előtti szokásos egyeztetésen. Csoma elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a román tanácsosok vagy ellenségesen, vagy értetlenül állnak majd a koalíció felbontása miatti lépéseik előtt. A PD-L és az RMDSZ közötti megyei együttműködés sorsáról egy későbbi MÁT-gyűlésen dönthetnek. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár). Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
